Tudod, hol a "második szív"? Hogyan lehet erősíteni?

Lerántjuk a leplet

Nem húzzuk az időt: rögtön eláruljuk, hogy a vádliizom – pontosabban a lábszár hátulsó izmai közül a gázlóizom – érdemelte ki a megtisztelő "második szív" címet.

Az első pumpa, tehát maga a szív elegendő erőt fejt ki ahhoz, hogy pillanatok alatt elárassza friss, oxigéndús vérrel a test minden sejtjét az artériákon és a hajszálereken keresztül – egészen az alsó végtagokig. Ez eddig szuper, ám az "elhasználódott", oxigénben szegény vérnek valahogy vissza kell jutnia a szívhez és a tüdőhöz, hogy ismét "feltöltődjön".

A kihívást az jelenti, hogy nagyobb erőhatás kell a vér visszajuttatásához a szívbe, mert ilyenkor a gravitációval ellentétes irányban kell áramoltatni, tehát felfelé. A jelentős munka elvégzéséhez így a vénáknak egyaránt szükségük van a dobogva pumpáló szív negatív energiájára, és egy olyan erőhatásra, amit leginkább "vádliizom-pumpának" lehet hívni.

Ha megérted, hogy a gázlóizom hogyan segít a szívnek a vér áramoltatásában, az is hamar világossá válik számodra, hogy a vádli erejének megőrzése éppen olyan fontos, mint a szív védelme megfelelő táplálkozással, mozgással és más tudatos döntésekkel az életmóddal kapcsolatban.

Hogyan működik a vádliizom-pumpa?

Ahhoz, hogy a lábakból visszajusson az elhasználódott vér a szívhez, a szív munkája önmagában nem elég. A vénás rendszer és az akörüli izmok munkája segít a felfelé irányuló nyomás folyamatos gyakorlásában, amihez elengedhetetlen a megfelelő irányú és ütemű pumpáló mozgás.

A "bokapumpa" és a "vádliizom-pumpa" társaikkal együtt, egymást kiegészítve dolgozik az ügyön. A lejátszódó folyamat – dióhéjban lépésekre bontva – a következő:

1. A lábfejben található pumpa kezdeményezi a vénás visszaáramlást. Valahányszor teszel egy lépést, és a sarkad a talajhoz ér, a vénákban felgyülemlik a vér. Amikor pedig a lábfejed elülső része is leér, a felgyülemlett vér elindul fölfelé.
2. Az elindult vér eljut a gázló izomhoz. Ez a boka hátsó oldalától a térdhajlatig fut, és kulcsfontosságú vénákat tartalmaz az elhasználódott vér visszaáramoltatásához a térdig, ami a lábszár vénáinak afféle "találkozóhelye". Valahányszor ez a vádliizom összehúzódik, a vénákra nyomást fejt ki. Ez a nyomás serkenti a vénás visszaáramlást.
3. A vér ezután átkerül a térd és a lágyék között futó vénákba. Onnan belép a hasüregbe, majd a bal szívpitvarba torkolló nagy vénákon át eljut a szívbe. Ebben a szakaszban már kisebb gravitációs ellenállással kell megküzdenie.

A lábszárnak igen kiterjedt a vénahálózata, így a vénás visszaáramlás folyamata a valóságban egy kicsit bonyolultabb. Csak a vádli környékén is különböző méretű és mélységű vénák helyezkednek el, amik egymásba torkollva segítenek, hogy a vér olyan gyorsan visszajusson a szívhez, amennyire csak lehet.

A lábszár vénái tulajdonképpen szoros csapatmunkát végeznek, ami viszont erős vádliizom-pumpa nélkül lehetetlen lenne. Amennyiben a gázlóizom a boka izmaival együtt jó erőben van és megfelelően működik, igazából egy "perifériás szívet" alkot, ami folyamatosan felfelé pumpálja a vért, megelőzve ezáltal a visszér és a seprűvénák kialakulását.

A vádliizom-pumpa korlátai

A test alsó részében található vénák egyirányú billentyűket tartalmaznak, amelyek megakadályozzák a visszaáramlást akkor is, amikor a gázlóizom éppen nem aktív. Ez a test természetes védekezőképessége a vádliizom-pumpa legnagyobb hiányossága ellen, ami nem más, mint az inaktivitás lehetősége.

Amikor ugyanis nem mozgatod a lábadat, leállítod azt a folyamatot, ami felfelé serkenti a vénás visszaáramlást. A szív magától értetődően gyakorol némi nyomást ezekre a vénákra, viszont a lábszár vérárama jelentősen lelassul. Ha tehát sokáig inaktív a vádlid, az ottani vénákban nagyobb eséllyel gyülemlik fel a vér. Ezáltal pedig növekszik a seprűvénák, a visszerek és a vérrögök kialakulásának kockázata.

Ha a vénák egyirányú billentyűi elgyengülnek és elégtelenné válik a működésük, akkor úgynevezett "vénás elégtelenség" alakulhat ki. A probléma abban nyilvánul meg, hogy az elhasználódott, oxigénben szegény vér visszaáramlik a lábszárba, ahol duzzanatot, fájdalmat, görcsöt vagy akár fekélyesedést okoz. Ez az állapot növeli a mélyvénás trombózis veszélyét is: a felfelé induló vérrög pedig súlyos, akár halálos szövődményeket is okozhat, ha például a szív, a tüdő vagy az agy keringése elzáródik miatta.

Az ülő életmód, a hosszas állás vagy a túlsúly mind növeli a vénás elégtelenség kockázatát.

Mit tehetsz a vádliizmaid épségéért?

Mivel a vádliizom-pumpa hatékonyságában kiemelt szerepet játszik maga a gázlóizom, ezért nemcsak a megfelelő forma érdekében célszerű jó karban tartanod. Egy 2014-es kutatásból például kiderült, hogy a krónikus szívelégtelenségben szenvedő férfiaknak és nőknek egyaránt kisebb tömegű a vádliizomzatuk, mint azoknak, akiknek megfelelően működik a szívük. A kisebb vádliizmoknak nagyobb erőt kell kifejteniük a megfelelő vénás áramlásért, és a boka izmai is keményebben dolgoznak. Ez túlerőltetéshez vezet mozgás közben, ami korai kimerülésben és gyenge teljesítményben nyilvánul meg.

A túl kicsi gázlóizom – hacsak nem fejlődési rendellenességről van szó – úgynevezett "atrófiás", tehát sorvadásos állapot következménye, ami a kor előrehaladtával lassanként természetes módon végbemegy.

Az ülő életmód azonban nagymértékben fel tudja gyorsítani a folyamatot. Minél kevesebbet használod ugyanis a vádliizmaidat, annál jobban összezsugorodnak. És minél jobban összezsugorodnak, annál keményebben kell dolgozniuk a megfelelő véráram fenntartásáért, és annál nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata is.

Vádliizom-atrófia akár tápanyaghiány miatt is kialakulhat, tehát az étrend éppen olyan fontos, mint a vádliizom-erősítő gyakorlatok. A kiegyensúlyozott étrend és az egészséges testsúly elérése, illetve megtartása nagyon fontos az alsó végtagok vénás áramlásának biztosításához. Mindez erőteljesen kihat a teljes egészségi állapotra és a közérzetre.

Úgyhogy nincs több kifogás: sétára, futásra, biciklizésre, vádliedzésre fel!