8 dolog, amivel ártasz a szívednek

Dohányzol?

A cigaretta nemcsak a légutakat és a tüdőt károsítja, hiszen a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik vezető oka. Növeli a vérnyomást, vérrögképződést okoz, ráadásul csökkenti a "rossz" koleszterin (LDL) lebontásáért felelős "jó" koleszterin (HDL) szintjét a szervezetben.

Ha úgy döntesz, hogy leteszed a cigit, már napokon belül lényegesen csökkenni fog nálad a szív- és érrendszeri panaszok kockázata. Tíz füstmentes év elteltével pedig előfordulhat, hogy igazán minimális hátrányt mutathatnak a leletek ahhoz képest, aki sohasem cigizett.

Nem foglalkozol a mellkasi fájdalommal?

Ha rendszeresen jelentkezik nálad szívfájdalom – és most nem az érzelmekre gondolunk –, mindenképp orvoshoz kell fordulnod. Az edzés közben támadó nyilallgatás vagy tompa szúrás ugyancsak egyértelmű vészjelzés. Ha viszont egy-egy nagyobb lakoma után tapasztalsz kellemetlen érzést a mellkasodban, valószínűleg inkább gyomorprobléma (vagyis reflux) az oka.

Akármilyen is legyen a fájdalom típusa és gyakorisága, egy kivizsgálást mindenképpen megér a dolog, hogy biztonságban tudd magad, illetve megkapd a szükséges kezelést, ha kiderül valami baj.

Ráfogod a genetikára?

"Á, a családban mindenkinek van szívproblémája!" – hangzik el sokak szájából mintegy alibiként a magas koleszterinszintre vagy vérnyomásra. Igen ám, csakhogy a tudósok már rég bebizonyították, hogy ezek az értékek nem öröklődnek, tehát nincsenek a génjeinkbe kódolva. A helytelen életmód mintája viszont tényleg képes szülőről gyermekre szállni.

Tudatos táplálkozással és mozgással még a sok-sok generációra visszamenő szív- és érrendszeri problémákat is ki lehet küszöbölni. Tekints erre úgy, mint egy batyura, amit elhozhattál ugyan otthonról, de bármikor le is tudod tenni. Ezt akár a szüleidnek is megmondhatod, hiszen sohasem késő elkezdeni.

Soha, semmi vizsgálat?

Egy-egy vérnyomásmérésre és általános vérképre annak is szüksége van, aki makkegészséges. A lehető legjobb, ha évente aláveted magadat egy ilyen kis kivizsgálásnak, hiszen ha még a kezdeti fázisban, komolyabb tünetek nélkül sikerül fülön csípni a bajt, akkor megfelelő kezelés mellett lényegesen csekélyebb a szív- és érrendszeri károsodás kockázata. A háziorvosnál ezek a vizsgálatok térítésmentesen is elvégezhetők, de a magánegészségügyben akár komplex szűrési csomagok közül is válogathatsz, gyakran egészségpénztári kedvezménnyel.

Nem mozogsz?

Ha naponta sok-sok órán keresztül ücsörögsz, akkor a szív- és érrendszeri panaszok kockázata sajnos automatikusan megnő. A mozgás viszont segít csökkenteni a vérnyomást, kiegyensúlyozni a koleszterinszintet, javítani az érfalak rugalmasságát, illetve ledobni a pluszkilókat. Ráadásul nem kell profi sportolónak lenni az előnyök élvezetéhez: a semmihez viszonyítva még napi fél óra séta is elképesztő javulást jelent, mert az egészségügyi kockázat máris a töredékére csökken.

Persze, ha ennél többet szeretnél tenni magadért, hetente legalább háromszor izzadj meg alaposan. Szerencsére rengeteg edzésforma közül válogathatsz. Próbálj ki többet is, és találd meg azt, amelyik magával ragad!

Ragaszkodsz az úszógumihoz?

Ízlés kérdése, hogy a pocak szexi-e vagy nem. Az viszont vitathatatlan tény, hogy a has és a derék környékén lerakódott párnácskák – vagyis a zsigeri zsír – óriási mértékben megnövelik a szív- és érrendszeri panaszok kockázatát. Sőt: az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség és a gyulladásos kórképek veszélyét is. Az orvosokkal együtt mi is egyetértünk abban, hogy jobban jársz, ha ledobod az úszógumit.

A testépítők egyébként nem véletlenül vallják, hogy a kockahasért 70%-ban a konyhában kell megdolgozni, és "csak" a maradék 30% dől el az edzőteremben: alapvetően a táplálkozás dönti el, milyen a hasad, amin a mozgás csak szépíthet.

Belefér a ritmuszavar?

Néha egy kicsit mintha össze-vissza verne a szíved, de eddig még nem tulajdonítottál neki különösebb jelentőséget? Ez majdnem olyan nagy hiba, mintha nem foglalkoznál a mellkasi fájdalommal! Ha rendszeresen megtörténik a dolog, egy EKG-vizsgálattal könnyen kiderülhet, hogy van-e valami gond. A túl lassú, a túl gyors, illetve a szabálytalan szívverés is kezelést igényel, ami nélkül rosszabbodhat a helyzet.

Előfordulhat, hogy gyógyszerre nincs is szükség, csak tudatos stresszcsökkentésre – amit relaxációval, meditációval, jógával, vagy egy kikapcsolódást nyújtó hobbival is megoldhatsz.

Mindegy, mit eszel?

Nemcsak a túlsúly és az elhízás növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Hanem az is, ha normális testsúly mellett sok telítetlen zsírsavat és transzzsírt viszel be a szervezetedbe. A hidrogénezett növényi olajokat és a zsiradékba merítéssel sült falatokat jobb, ha teljesen elkerülöd.

Az egyszeresen vagy többszörösen telített zsírok azonban segítenek a koleszterinszinted kiegyensúlyozásában. Ezeket például az avokádóban, az olívaolajban, a halfélékben és a magvakban találod meg. Ha a súlyodra odafigyelsz, de arra nem, hogy mit eszel, akkor akár "skinny fat" is lehetsz, ami azt jelenti, hogy a kilóid száma rendben van, ám a testösszetételed annál kevésbé.