Gondoltad volna? Ez a sport a legjobb a szívnek

Nemcsak a hétköznapokban merül fel újra és újra a kérdés, hogy vajon melyik sport vagy melyik edzésforma a „legjobb”, a „leghatékonyabb”, hanem a tudományban is. A válasz természetesen minden esetben attól függ, hogy milyen szempontból nézzük a hatékonyságot.

Korábban már írtunk róla, hogy mik a legjobb mozgásformák például inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség esetén, miért tartják kiválónak a fegyencedzést, vagy éppen melyik sport a hosszú élet titka.

A kutatók – ezúttal a kanadai Ottawai Egyetem kardiológiai intézetének munkatársai – most viszont kifejezetten azt vették górcső alá, hogy a szívbetegséggel élők melyik fajta edzésnek vehetik hasznát a leginkább. Ennek során kiderült, hogy a magyarul skandináv gyaloglásként vagy síjárásként is ismert nordic walking kiemelkedően jó hatást gyakorol az érintettek fizikai és mentális teljesítményére.

Minden mást maga mögé utasított

Dr. Tasuku Terada és munkatársai 130 fő esetében vizsgálták meg, hogy egy hatperces gyaloglási gyakorlat mekkora erőkifejtést igényel. Azok, akik a botos gyaloglás elkötelezett hívei voltak, magasabb pontszámot – vagyis jelentősebb teljesítménynövekedést – értek el a 26 hetes vizsgálati időszak alatt, mint a magas intenzitású intervallumedzés (HIIT) szerelmesei, vagy éppen a más közepes vagy magas intenzitású edzéstípusok rajongói.

A számok magukért beszélnek. Azok, akik közepes vagy magas intenzitású edzést folytattak, nagyjából fél év alatt ötméteres teljesítményjavulásról tettek tanúbizonyságot, mert 55 helyett immáron 60 métert tudtak megtenni hat perc alatt. A nordic walking híveinél azonban több mint 94 méterre növekedett a távolság, amit képesek voltak megtenni – olvasható a Canadian Journal of Cardiology című szakfolyóirat online változatában.

„Ha valaki alternatív mozgásformát keres, akkor a nordic walking szerintem könnyen adaptálható mindazoknak, akiknek botra van szükségük a gyalogláshoz, így ez már az egész testet átmozgató edzéssé válik” – fogalmaz a kutatást vezető Dr. Terada. „Amellett, hogy a lábunkat használjuk a gyalogláshoz, a nordic walking a felsőtestet is edzi. A karunkkal mozdulunk meg előre, ami nagyobb erőkifejtést igényelhet” – teszi hozzá a szakember.

Testnek és léleknek is jót tesz

A kutatási eredmény azért is jelentős, mert a szívbetegséggel élők körében kiemelten fontos lenne az életminőségüket és a teljesítményüket növelni képes mozgásformák népszerűsítése. Ezek ráadásul a mentális egészségnek is jót tesznek, hiszen csökkentik a náluk még nagyobb eséllyel kialakuló depresszió kockázatát.

„Elképesztően hasznos lehet a hosszú távú kilátások javításának szempontjából. Főleg azoknál a betegeknél, akiknek problémájuk van a testtartással, a járással és az egyensúlyérzékkel. A nordic walkinghoz használt botok lehetővé teszik a felsőtest még erőteljesebb bevonását a gyaloglásba, így még több haszonnal kecsegtet ez az edzésforma” – magyarázza a tanulmány eredményeit elemző szakmai cikkben társszerzőként közreműködő Dr. Carl Lavie, a Queenslandi Orvosi Egyetem munkatársa.

Emberek millióin segíthet

Ez a kutatás azért is releváns a számunkra, mert a vizsgálatban kifejezetten szívkoszorúér-betegséggel élők vettek részt, akik éppen szívműtét utáni rehabilitációs kezelés alatt álltak. Márpedig ez az a betegségcsoport, amiben Magyarországon évről évre kiemelkedően sokan halnak meg. Sajnos a miénk az egyik legmagasabb ráta az Európai Unióban. Így minden olyan tudományos eredményre érdemes odafigyelnünk, ami segíthet a megelőzésben és a betegek kilátásainak javításában.

A kanadai szakemberek is hasonló céllal hívták meg a vizsgálatba a résztvevőket, akiket három különböző csoportra osztottak véletlenszerű kiválasztás útján. 29 páciens magas intenzitású intervallum-tréningre kezdett járni, 27 fő közepes vagy magas intenzitású edzésprogramba vágott bele, 30-an pedig a nordic walking csoportba kerültek, hogy össze lehessen hasonlítani az eredményeiket. A három csoport átlagéletkora 60 év volt, és mindannyian 12 hetes edzésprogramot követtek a rehabilitációjuk után, amit 14 hetes megfigyelési időszak követett. A kutatók rögzítették és mérték a résztvevők életminőségét, funkcionális kapacitását és a depressziós tünetek szintjét a vizsgálati időszak kezdetén, majd 12 és 26 hét elteltével is.

Egy jobb életminőség ígérete

A nordic walking kiemelkedő előnyei mellett az is világossá vált, hogy 12 hét elteltével jelentősen megnövekedett a résztvevők fizikai aktivitási szintje, ráadásul ez a 14 hetes megfigyelési időszakban is megmaradt. A funkcionális kapacitás pedig még ezután is jelentősen javult. Fontos megjegyezni, hogy az összes mozgásforma nyomán csillapodtak a depressziós tünetek és javult az életminőség.

„Nem számítok arra, hogy az emberek rohanni fognak nordic walking botot venni, de sokak számára hasznos lehet maga az elképzelés, hogy ez is egy újabb lehetőség a mozgásra” – összegzi a kutatás jelentőségét Dr. Lavie.

Miért ennyire hatékony a nordic walking?

Az Amerikai Nordic Walking Szövetség szerint a megfelelően végzett gyakorlat az emberi test izomzatának 80%-át képes átmozgatni. Eredendően csekélyebb intenzitású sportról van szó, miközben jól érezhetjük magunkat a friss levegőn. Tulajdonképpen a síelés előnyeit lehet így élvezni kisebb sérülésveszéllyel, bárhol és az év bármely szakában. A téli sportok szerelmesei is szívesen választják, amikor éppen melegebb az időjárás vagy nincsenek síparadicsom közelében, esetleg valamilyen sérülés után lábadoznak.

A Finnországból származó mozgásforma régóta nagy népszerűségnek örvend Skandináviában és Nagy-Britanniában, ám újabban szinte már az egész világon ismerik. Fontos hozzá a megfelelő terep és felszerelés, ugyanakkor egyáltalán nem költséges. Hiszen csak kényelmes ruházat, cipő és a speciális bot kell hozzá. És könnyű olyan erdőt, parkot vagy más helyszínt találni, ahol biztonságosan végezhető.

A botnak köszönhetően úgy átmozgatja a mell, a kar, a váll és a has izmait, ahogy az egyébként ugyancsak rendkívül hasznos és egészséges gyaloglás nem tudja. Mindenki számára hasznos, de különösen azoknak, akinek valamilyen oknál fogva nem ideális a magasabb intenzitású edzés. Teljesen kezdőknek érdemes segítséget kérni a mozdulatsor tökéletes elsajátításához, utána már egyedül vagy akár csoportosan is végezhető.

Betegség után is bele lehet vágni?

Bár a kutatási eredmény kifejezetten olyanoknál mért előnyökről szól, akik szívkoszorúér-betegség miatt nemrégiben estek át műtéten, mindenképpen kulcsfontosságú az egyedi mérlegelés minden ilyen esetben. Mint ahogy a résztvevők is végig szigorú ellenőrzés alatt álltak a rehabilitáció alatt, meglévő diagnózis esetén – vagy akár bármilyen egészségügyi probléma gyanújának felmerülésekor – mindenkinek egyeztetnie kell erről a kezelőorvosával.

Sérülésveszély általában csak a bot nem megfelelő használatából – aminek segítenie kell a haladást, nem pedig hátráltatnia – vagy a nem szerencsés helyszínválasztásból, például az egyenetlen talajból adódik. Viszont léteznek olyan akut és krónikus állapotok, amikor átmenetileg még az enyhébb fizikai terhelés is megfontolandó vagy kerülendő.

Egészséges, mozgáshoz szokott szervezetnél természetesen semmi akadálya a nordic walking akár azonnali kipróbálásának. Akár más mozgásformák mellett is remek helye lehet az edzéstervben, felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt. Nagyszerű többgenerációs családi program!