Ez a 2 féle étrend a legjobb a szívednek

Az olasz Firenzei Egyetem és a Careggi Egyetemi Kórház munkatársai 107 egészséges, de túlsúllyal küszködő 18 és 75 év közötti embert vettek górcső alá, akiket alacsonyabb kalóriatartalmú diétára fogtak. Három hónapig vagy tejterméket és tojást is tartalmazó vegetáriánus étrendet kellett folytatniuk, vagy pedig a klasszikus mediterrán étkezési szokásokat követték.

Nagyjából egyformán segítenek

Mindkét csoport tagjai fejenként nagyjából másfél kilónyi testzsírtól szabadultak meg, és négy kilóval lettek könnyebbek. A testtömegindexükben is hasonlóan kedvező változás állt be, ami a súly és a magasság arányszáma.

A kétféle étrend között azonban mégis lényeges különbség mutatkozott egyvalamiben: a vegetáriánus étrend hatékonyabban csökkentette az érelmeszesedésért felelős "rossz" LDL-koleszterin szintjét a vérben, míg a mediterrán diéta inkább az ugyancsak ártalmas trigliceridszintet fogta vissza, mely közvetlen kapcsolatban áll a szívinfarktus és a stroke kockázatával.

"A lényeg, hogy az alacsony kalóriatartalmú lakto-ovo vegetáriánus étrend nagyjából ugyanannyira képes csökkenteni a szív és érrendszeri kockázatot, mint a mediterrán. Az emberek tehát több szívbarát étrend közül is válogathatnak" – összegezte az eredményeket a kutatást vezető Dr. Francesco Sofi a Circulation című szakfolyóiratban.

A mediterrán étrend

A Földközi-tenger medencéjében népszerű étrend azért terjed a világ egyre több pontján, mert finom ízekkel és jóleső teltségérzettel kecsegtet, ráadásul mindezt úgy, hogy nem hizlal közben. Az erre való átállás lényege, hogy a "rossz" zsiradékokat le kell cserélni egészségesebbekre: a vajat például olívaolajra, a zsíros vörös húsokat pedig csirkére vagy halra.

A mediterrán étrendnek szerves része a sok friss zöldség és gyümölcs, a finomított szénhidrátokat tartalmazó feldolgozott élelmiszerek azonban nem tartoznak bele. A dió- és mogyorófélék – a kalóriatartalom miatt mértékkel – ugyancsak beleférnek, akárcsak a teljes kiőrlésű kenyér.

A minőségi vörösbor szintén beletartozik, hiszen a benne található rezveratrol nevű antioxidáns bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri kockázatot, amennyiben beérjük naponta legfeljebb egy pohárral belőle.

A mediterrán konyha szerelmesei ritkán töltenek órákat a konyhában, mivel a friss hozzávalókból akár rövidebb idő alatt is össze lehet ütni egy tápláló fogást, mintha gyorsétterembe mennének. A szezonális hozzávalókon van a hangsúly, valamint az egyszerű elkészítésen. Egy jóféle saláta vagy zöldségleves bármikor jöhet, mint ahogy a finom fűszerekkel sült csirke vagy hal is elkészül percek alatt.

A mediterrán étrendnek rendkívül gazdag a kenyérkínálata: a különbözőképpen elkészített és ízesített hagyományos kenyerek mellett érdemes megkóstolni a lepény jellegű változatokat is, amelyeket fehérjében gazdag csicseriborsós hummuszba vagy szezámmagos tahinibe lehet mártogatni.

A friss fűszernövények használatának köszönhetően pedig végképp nem lehet azt állítani, hogy a mediterrán alapú kalóriaszegény étrend ízetlen lenne: a rozmaring, a bazsalikom, az oregánó, a koriander, a fokhagyma vagy az asztalnál őrölt bors valamelyike jóformán mindig hozzátartozik az ételek elkészítéséhez.

Fontos, hogy mediterrán étrend alatt nemcsak a Magyarországon népszerű görög és olasz fogásokat kell érteni: rengeteg ínycsiklandó recept sorakozik például a spanyoloknál, a törököknél és a marokkóiaknál is. Összességében tehát olyan mértéktartó, mégis teljes táplálkozási szokásrendszerről van szó, ami egyáltalán nem a megvonáson alapul.

A lakto-ovo vegetarianizmus

A "húsnemevésnek" többféle fokozata létezik. Vannak, akik csak időnként kapcsolnak át húsmentes üzemmódra, hogy aztán megint fogyasszanak belőle. Mások csak egy bizonyos fajta húst nem esznek, például sertést vagy semmilyen vöröset. És olyanok is vannak, akik semmiféle állati eredetű alapanyagot nem használnak.

A húsevéstől a vegán-létig terjedő skála igen széles, és a lakto-ovo vegetáriánusok pont a két véglet között találhatóak, mert ők húst ugyan nem esznek, de más állati eredetű összetevőket igen. A tej és a tejtermékek, illetve a tojás is beletartozik az étrendjükbe. Innen ered a megnevezés, hiszen a latin "lac" kifejezés tejet jelent, míg az "ovum" tojást.

A tej és tojás fogyasztásával kiküszöbölik azoknak a hiánybetegségeknek a kockázatát, amik túl csekély fehérje- vagy vitaminbevitelből eredhetnének. A lakto-ovo vegetáriánusok rendszerint zöldségekkel, gyümölcsökkel, gabonafélékkel, csonthéjasokkal, gombával, tejjel, sajttal, joghurttal, kefirrel és tojással laknak jól.

Ez a fajta étrend egyébként Indiában "őshonos", ahol a hinduk jelentős része eleve ebben a szellemben nevelkedik – bár hatalmas országról van szó, területek szerint eltérő szokásokkal, így egyes részeken kihagyják a táplálkozásból a tejet vagy a tojást, míg máshol akár a csirkehús is belefér.

Mi a titkuk?

Mindkét fajta étrend ellentétben áll a feldolgozott élelmiszerekben, a hidrogénezett növényi zsírokban és a finomított szénhidrátokban gazdag "nyugati" táplálkozással. Már az átállás maga is olyan tudatosságot igényel, ami a bevásárlásnál kezdődik, és a konyhában folytatódik, tehát szó szerint egészségre nevel. Érdemes mindkettőt kipróbálni egy kis időre, hiszen az emberi szervezet csak tapasztalat útján ismerhet rá, hogy mire van szüksége.

A "mellékhatások" közé tartozik a szív- és az érrendszer állapotának javulásán kívül a karcsúbb alak, a szálkásabb izomzat, a szebb bőr és haj, valamint a jobb koncentráció és állóképesség.