Tények és tévhitek a koffeinről: gyógyszer vagy méreg?

Bár a koffein emberek százmillióinak mindennapi életéhez hozzátartozik, nem mindig egyszerű eldönteni, hogy a vele kapcsolatban elterjedt állítások igazak-e.

Először is adott a kérdés: mik a leggyakrabban fogyasztott koffeinforrások? A kávé és a tea szinte mindenkinek rögtön eszébe jut. Az már viszont kevesebbeknek, hogy a kóladióból és a kakaóbabból készült összes élelmiszer eleve tartalmaz koffeint – hacsak ki nem vonják belőle. Ennek megfelelően előfordulhat, hogy sokan lényegesen több koffeint visznek be a szervezetükbe, mint ahogy azt gondolnák.

Míg egyes energiaitalok koffeintartalma adagonként akár csaknem 200 milligramm is lehet, egy kis csokoládészirupban szinte észrevétlen a mennyiség: 3-4 mg. Érdekesség, hogy még a koffeinmentes kávé sem 100%-ig koffeinmentes, mert mindenképpen marad benne egy pici. Egyes fájdalomcsillapítók, megfázás elleni készítmények és fogyókúrázóknak szánt szerek is tartalmaznak koffeint, ami egyébként önmagában is hozzájárul a fájdalom enyhítéséhez, ugyanakkor fokozza a hasonló célú hatóanyagok hatékonyságát.

A rövid bevezető után előveszünk néhány gyakran hallott állítást, és elmondjuk, hogy mennyi bennük az igazság.

1. „A koffein függőséget okoz.”

Attól függ, mit nevezünk függőségnek. Tény, hogy az idegrendszeri serkentő hatás enyhe fizikai függőséget okozhat – ugyanakkor ez nem fenyegeti az egyén életkörülményeit és társadalomban betöltött szerepét úgy, mint a súlyos függőséget kiváltó gyógyszerek és drogok. (Mondjuk, a kávékülönlegességek szerelmesei erről talán máshogyan vélekednek, hiszen a szenvedélyük könnyen megterhelheti a pénztárcájukat heti vagy havi szinten nézve.)

A koffeinfogyasztás hirtelen abbahagyása akár már egy-két nap alatt elvonási tünetekhez vezethet. Főleg azoknál, akik addig naponta legalább két csészével ittak. Az elvonási tünetek például a következők lehetnek: fejfájás, kimerültség, szorongás, ingerlékenység, lehangoltság és koncentrációs nehézség.

Ezek a tünetek tehát valóban léteznek, és a koffein megvonásának számlájára írhatók. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy korántsem vezetnek olyan ártalmas magatartáshoz, mint a kábítószerek vagy egyes gyógyszerek elvonási tünetei. Emiatt tehát nem beszélhetünk súlyos függőségről.

2. „A koffein álmatlanságot okoz.”

Az emberi test normál körülmények között gyorsan lebontja a koffeint. A máj felel azért, hogy a feldolgozás minél tempósabban megtörténjen. Ez azt jelenti, hogy a bevitt koffein 75%-a 8-10 órán belül teljesen „eltűnik”. Legtöbbünknél tehát a reggeli és a délelőtti kávé nem tud ilyen jellegű problémát okozni.

Az említett 8-10 órás időintervallum miatt azonban előfordulhat, hogy a délutáni vagy az esti kávé valóban káros hatást gyakorol az alvásra. Általánosságban elmondható, hogy az emberek döntő többsége lefekvés előtt legkésőbb 6 órával ihat kávét, ha szeretné az ilyen problémákat elkerülni. Ez egyéni anyagcsere-jellemzőktől függ, így az ideális időzítésre lényegében személyes tapasztalat útján lehet rájönni.

3. „A koffein növeli a csontritkulás, a szívbetegség és a rák kockázatát.”

A mérsékelt koffeinbevitel – ami nagyjából napi 300 mg-ot, azaz három csésze kávét jelent – még nem okoz gondot egy egészséges felnőtt szervezetnek. Akadnak viszont olyanok, akik érzékenyebben reagálhatnak erre az élénkítő vegyületre: például azok, akik idősebbek, vagy magas a vérnyomásuk.

Ami a csontritkulást illeti, a koffein valóban növelheti a vizelet útján kiürülő kalcium és magnézium mennyiségét. Ám a legfrissebb kutatások szerint megfelelő kalciumbevitel mellett ez mégsem vezet csontsűrűség-csökkenéshez. A koffein miatti kalciumveszteség már azzal kompenzálható, ha két evőkanálnyi tej kerül minden csésze kávéba.

Azoknak viszont, akiknél eleve magasabb a csontritkulás kockázata – beleértve a középkorú vagy annál idősebb nőket –, semmiképpen nem ajánlott a napi 300 mg-os küszöb túllépése.

Szívbetegségek tekintetében hasonló a helyzet: akik ilyen problémával küszködnek, azokra a koffein valóban veszélyes lehet. Egészséges szív- és érrendszer esetén azonban a mértékletes fogyasztás csak akkor növeli a szívbetegségek kialakulásának esélyét, ha emellett fokozott a koffein-érzékenység – aminek félreérhetetlen jele a fogyasztás utáni jelentős pulzusszám- és vérnyomás-emelkedés.

A rákkal való összefüggés állítása pedig mindeddig alaptalannak bizonyult. Számos olyan tanulmány született már, ami erre igyekezett rávilágítani, ám a korrelációt nem sikerült megerősíteni. Sőt! Helyette inkább az bizonyosodott be, hogy a mértékkel bevitt koffein még védő hatással is bír bizonyos rákfajták ellen.

4. „A koffein megnehezíti a teherbeesést.”

A nemzetközi orvosi ajánlások szerint a gyermeket tervező nőknek érdemes naponta legfeljebb 200 mg-ra korlátozni a koffeinbevitelüket. Ha ez megtörténik – és egyébként egészségesek, illetve nem érzékenyek a koffeinre –, akkor a vegyület nem akadályozza a teherbeesést, illetve nem növeli a vetélés, a fejlődési rendellenességek és a koraszülés kockázatát sem. Meg kell azonban jegyezni, hogy a magasabb koffeinbevitel valóban növelheti a vetélés kockázatát.

5. „A koffein kiszáradást okozhat.”

Sokan tapasztalhatják, hogy kávézás után hamar ki kell menniük a mosdóba. Ez a koffein enyhe vízhajtó hatásának tudható be, ami azonban bizonyos anyagcsere-zavarokkal vagy szív- és érrendszeri problémákkal együtt – a kölcsönhatások révén – pont, hogy vízvisszatartásban nyilvánulhat meg.

Ha viszont azt nézzük, hogy egy egészséges szervezetre milyen hatást gyakorol a koffein, akkor egyértelmű, hogy mérsékelt bevitelnél szó sem lehet kiszáradásról. A dietetikusok megelőzésképpen azért javasolják, hogy egy pohár víz is csússzon le a kávé mellé (nem véletlen, hogy egyes kávézókban eleve így szokták felszolgálni).

6. „A gyerekek túl sok koffeint fogyasztanak, ami ártalmas az egészségükre.”

Tény, hogy a gyerekeknek nem tesz jót a testtömegükhöz képest túlzott koffeinbevitel, mert idegességet és ingerlékenységet idézhet elő, utána nagy hangulati "zuhanással". Az általános egészségügyi ajánlások szerint semmi baj nincs azzal, ha egy legalább 16 éves tini megiszik reggelente egy kávét.

Az energiaitalok viszont valóban komoly veszélyt jelenthetnek a gyerekekre… és a fiatal felnőttekre is! Ezeknek a koffeintartalma ugyanis jóval magasabb is lehet a kávéhoz képest, mégis sokan üdítő gyanánt fogyasztják őket. Az energiaitalokkal kapcsolatban más gond is felmerül: sajnos növelik az elhízás kockázatát. Gyerekeknek semmiképpen nem érdemes inni belőlük.

7. „A koffein kijózanít.”

Van egy rossz hírünk: tudományos szempontból semmi alapja nincs a hiedelemnek, miszerint a kávé elűzi az alkohol miatti kábulatot, és azonnal kitisztítja a fejet. Sőt a kutatások arra mutattak rá, hogy az alkohol és a koffein együttes fogyasztása még tovább növeli az autóbalesetek kockázatát ilyen esetekben.

8. „A koffein kis mennyiségben jótékonyan hat az egészségre.”

Mindenki tudja, hogy a kávé elősegíti a koncentrációt és a jobb szellemi teljesítményt. Ezt természetesen a tudósoknak is sikerült már bebizonyítani. Mint ahogy azt is, hogy a nőknél például lassúbb az időskori szellemi hanyatlás, ha rendszeresen fogyasztanak koffeint. Ami ésszerű mennyiségben és tudatos életvitel mellett egyébként segít megelőzni a Parkinson-kórt, a májbetegségeket, a vastagbélrákot és a 2-es típusú cukorbetegséget is. A migrén és az asztma elleni hatását még vizsgálják.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy aki egészséges – és nem túl érzékeny a koffeinre –nyugodtan megihat napi két kávét, nem lesz baj belőle.