A mozgás életet ment! Minden 12. haláleset az ülő életmód miatt következik be

Az egészben az a legveszélyesebb, hogy az ülő életmódot nem feltétlenül érzed lustálkodásnak. Lehet, hogy rengeteget dolgozol, egy csomó teendőt elvégzel, sőt talán alig jut időd a pihenésre… De a szervezeted sajnos ugyanúgy kárát látja a dolognak, mintha egész nap a tévé előtt ülnél – ráadásul a stressz miatt még jobban.

Régóta tudjuk, hogy a mozgáshiány növeli a korai halálozás kockázatát, illetve az olyan egészségügyi problémákét is, mint a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a stroke, vagy bizonyos rákfajták.

A kutatásról

A mostani kutatáshoz Dr. Peter Katzmarzyk az egyesült államokbeli Pennington Biomedical Research Center munkatársa 168 ország 2016-os adatait vette górcső alá kollégáival. Úgy találták, hogy a mozgáshiánynak tulajdonítható nem fertőző betegségek aránya 2%-ot jelentett a magas vérnyomásnál, és több mint 8%-ot a demenciánál.

A mozgáshiány definíciója az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint heti 150 percnél kevesebb közepes intenzitású vagy 75 percnél kevesebb intenzív testmozgást jelent.

A tehetősebb országokban élőknél csaknem kétszer akkora volt a mozgáshiányhoz kapcsolódó betegségek kockázata, mint a hátrányosabb helyzetű országokban. 2016-ban tehát több mint kétszer olyan gyakori volt a mozgásszegény életmód a gazdagabb országokban, mint ott, ahol a lakosság bevétele alacsonyabb. Ugyanakkor az is tény, hogy a nem fertőző betegségek miatti halálozás 80%-a a világ alacsony és közepes jövedelmű tájain következik be.

A megfigyelésen alapuló kutatás módszertanilag nem ok-okozati összefüggés feltárására szolgál, csupán statisztikai összefüggés állapítható meg vele. Ezzel együtt a kutatók úgy fogalmaztak a közleményükben, hogy „a mozgáshiány jelentette közegészségügyi teher valóban világméretű probléma, ami nemzetközi együttműködést igényel a változtatáshoz és a közegészségügyi célok eléréséhez”. 2018-ban ugyanis az Egészségügyi Világgyűlés (WHA) azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra 15%-kal csökkentsék a mozgáshiány mértékét.

Mit tehetsz?

Ha mindig is hajlamos voltál a mozgásszegény életmódra, vagy olykor előfordulnak „lustább” időszakok, amikor érzed, hogy jobb lenne többet mozognod, akkor jó, ha tudod: a döntés csakis a Te kezedben van. Ne azt nézd, hogy hány edzést hagytál ki, hiszen a múlton már úgysem tudsz változtatni, hanem inkább gondolj arra, hogy mennyi mindent tehetsz az egészségedért akár már ma. Előfordulhat, hogy bizonyos környezeti tényezők (mint például most a járványhelyzet) megnehezítik a mozgást, de valami lehetőség szinte mindig akad, csupán akarnod kell.

Motiváld magad!

Belegondoltál már, hogy vajon miért olyan sikeresek a motivációs előadók vagy motivációs trénerek? Mert pontosan azt mondják, amit mindig is hallani szerettél volna, amitől úgy érzed, hogy képes vagy kihozni magadból a lehető legjobbat! Mi lenne, ha mostantól megpróbálnál így szólni saját magadhoz gondolatban?

Figyeld csak meg, hogy milyen állítások fogalmazódnak meg benned, amikor az ücsörgés mellett döntesz: „úgysem menne jól”, „fáradt vagyok”, „majd holnap”, „most sok a dolgom”. Így nem csoda, ha nem jutsz egyről a kettőre.

Ha a meglévő negatív berögződéseket lecseréled pozitív állításokra („meg tudom csinálni”, „milyen büszke leszek magamra utána!”, „sokkal jobban fogom érezni magam”), sokkal könnyebb lesz nekivágnod a mozgásnak.

Vizualizálj!

Lehet viccelődni azzal, hogy ha elképzeled az edzést, az néha olyan fárasztó, mintha tényleg alaposan kimerülnél. Komolyra fordítva a szót: a vizualizáció az egyik legerősebb fegyvered a lustaság leküzdésére, hiszen ha elképzeled, hogy végigcsinálod az edzést, és látod magad előtt az eredményét is, akkor nehéz lesz ülve maradnod, mivel hiányozni fog, amit megélhetnél.

A vizualizáció lényege, hogy ne csak lásd magad előtt a folyamatot és az eredményt, hanem érezd is.

Keress társakat!

Biztosan tapasztaltad már, hogy mennyivel könnyebb megvalósítani a célodat, ha vannak, akik támogatnak. A mozgással különösképpen ez a helyzet. Ha vannak körülötted olyanok, akik ugyancsak szeretnek sportolni, vagy még csak szeretnék azt a mindennapi életük részévé tenni, akár kölcsönösen is motiválhatjátok egymást.

Egyébként is „cikibb” lemondani egy közös edzést, mintha „csak” saját magadnak mondanál nemet, mert pillanatnyilag fontosabbnak tűnik a kényelem. Ha a családodban, illetve a barátaid és az ismerőseid között még nincs potenciális „sporttárs”, akár online közösségeket is találhatsz, amelyek lelkileg szintén megadják a támogatást.

Szánj időt magadra!

Gondolj úgy a mozgásra, mint ajándék időtöltésre – magadtól, magadnak. Ilyenkor végre nem a munkáddal vagy más emberekkel kell foglalkoznod, hanem egy kicsit előtérbe helyezheted a saját testi-lelki egészségedet, végiggondolhatod a dolgokat, és akár szuper új ötleteid is támadhatnak közben.

Gyakori érv a sporttal szemben, hogy „nincs rá idő”, pedig mindannyian tudjuk, hogy a mozgásra szánt idő többszörösen megtérül, hiszen az általa megszerzett erőnléttel és koncentrációs képességgel az élet valamennyi területén sokkal jobban tudsz teljesíteni.