Kardió vagy súlyok? Tények és tévhitek az edzésfajtákról

„Csak a kardiózás tesz jót a szívnek.”

Tévhit. Igaz, hogy a kardiózás valóban jót tesz a ketyegődnek, hiszen megnöveli a pulzusszámot, ami a szívizom legjobb edzése. Legyen szó tempós sétáról, kocogásról, kerékpározásról, úszásról vagy másfajta kardióedzésről, biztos, hogy meg fogja hálálni a szíved. A kardió emellett segít a megfelelő vérnyomás és koleszterinszint elérésében és fenntartásában, sőt még bizonyos rákfajták megelőzéséhez is hozzájárul.

A "kardió" kifejezés azonban csalóka, mert az ógörög "καρδία", azaz "kardía" szóból ered, ami szívet jelent, így akár arra a következtetésre is juthatunk belőle, hogy csakis és kizárólag ez hat előnyösen a szívre és az érrendszerre. Pedig a súlyokkal vagy saját testsúllyal végzett edzésről is tudjuk, hogy már heti egyórányi mennyiségben is csökkenti a szívroham és a stroke kockázatát.

„A kardiózás fogalma nem mindig egyértelmű.”

Tény. Ne csodálkozz rajta, ha ez a kifejezés eleinte egy kicsit ködös volt a számodra, mert a szövegkörnyezettől és a közlő szándékától is függ, hogy mit értenek alatta pontosan. Jelentheti egyfelől a kardiógépeken végzett edzést: ide tartozik a futópad, az elliptikus tréner, a szobakerékpár, a lépcsőzőgép és az evezőgép. Másfelől az általános erőnlétet javító edzésformák összefoglaló neveként is használják, amibe beleértendő a már említett kerékpározás, kocogás, úszás, illetve a kardióberendezések használata is.

Hogy még tovább bonyolódjon a helyzet, olykor a pulzusszámot veszik alapul, és az aszerinti aerob zónában végzett sporttevékenységeket sorolják ide (itt írtunk korábban a zónákról, és arról is, hogy miért jó, ha edzés közben méred a pulzusod.) A legfontosabb, hogy a felsoroltak mindegyike hasznos, így változatosságra törekedve érdemes beépítened őket az edzésprogramodba.

„A kardiózás nélkülözhetetlen az egészséghez.”

Tény. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint hetente legalább két és félórányi kardiózásra van szükség, ami az ő definíciójuk szerint a pulzus- és a légzésszám megemelkedésével járó edzés. Ezt akár heti ötször félórára is lebonthatod, ám fontos, hogy tíz percnél ne legyen rövidebb egy-egy alkalom.

Ha nincs lehetőséged ennyire, akkor kevesebb is hasznos, ám ha sokkal többet szeretnél, mindenképp fontos súlyokkal végzett edzést is végezned, különben jelentős izomtömeg-veszteség lehet a vége.

„Kőbe vésett, hogy melyik edzésfajtából mennyi kell.”

Tévhit. Annak ellenére, hogy az imént pontos számot tudtunk mondani, az egy általános minimum érték volt, aminél több vagy kevesebb is lehet az ideális. Rengeteget számít ugyanis a testsúly és a testösszetétel: jelentős túlsúllyal például visszafordíthatatlan ízületi károsodás is lehet a szakember segítsége nélkül végrehajtott edzésterv vége, és nyilván egy megőrizni kívánt sportolói izomtömeggel is más a helyzet.

Tehát egyetemes, mindenki számára tökéletes edzéstervvel nem tudunk szolgálni – bár a heti két erősítés sokak szerint optimális –, viszont személyi edző (és szükség esetén szakorvos) is segíthet a számodra egyénileg tökéletes terv összeállításában.

„Aki izmos, az több kalóriát éget kardiózás közben.”

Tény. Érdekes összefüggés, hogy a saját testsúllyal vagy súlyokkal végzett erősítés hatékonyabbá teszi a kardiózást is, hiszen minél nagyobb valakinek az izomtömege, annál több kalóriát éget el a szervezete. Az izmok ugyanis még akkor is "dolgoznak", amikor az ember éppen nem edz. Ha folyton csak kardiózol, akkor bizony megfosztod magad ettől a fejlődési lehetőségtől.

„Az erősítés és a kardiózás felcserélhető egymással.”

Tévhit. Mindkettő egyaránt szükséges a legjobb formád eléréséhez és megtartásához, a szív- és érrendszered megóvásához és a mozgásszervrendszered egészségéhez. Az egymáshoz viszonyított arányuk kiemelten fontos kulcspontja a személyre szabott edzéstervnek.

Nagyon kevesen vannak, akik egyforma lelkesedéssel végzik mindkettőt. Általában mindenkinek megvan a maga kedvence, s azon belül is a kedvenc mozgásformái, gyakorlatai. Ha viszont mindig ugyanazt csinálod és ugyanúgy, könnyen ráunhatsz még arra is, amelyik a szíved csücske volt eddig. Ha cserélgetni támad kedved, inkább válassz olyan lehetőségeket mindkét edzésfajtából, amit szívesen végzel!

„Előbb kell kardiózni, utána jöhetnek a súlyok.”

Tévhit. Említettük már, hogy mindkettő egyformán szükséges és egészséges, ám az egyéni célodtól függ, hogy melyikkel érdemes kezdened. Ha például egy 5 km-es futóversenyre edzel, akkor természetesen vedd előre a kardiózást, majd miután bemelegedtél, jöhet egy kis erőedzés is. Ha viszont az erősítésre szeretnél összpontosítani, akkor nyugodtan kezdd a súlyokkal, és utána következhet a kardió. A saját igényed legyen tehát a támpont itt is.

„Mindennap kell erősíteni.”

Tévhit. Hacsak nem speciális versenyfelkészülésről és kifejezetten sportolói életmódról van szó, akkor jó, ha két súlyzós vagy saját testsúllyal végzett edzés között eltelik legalább 48 óra. Az izmaidnak ugyanis ennyi időre van szükségük ahhoz, hogy regenerálódjanak, tehát "kiheverjék" a mikrosérüléseket, és egészségesen gyarapodhassanak.

Ha bizonytalan vagy abban, hogy mi lenne a megfelelő egyensúly számodra a terheléses és a regenerációs időszak között, bátran kérd szakember segítségét!

„Mindkét edzésfajta segít megőrizni a szellemi frissességet.”

Tény. Ha szeretnéd, hogy évtizedek múlva is vágjon az eszed, akkor a tanulás és a bölcsességet hozó tapasztalatszerzés mellett nem árt, ha rendszeresen mozogsz is. A kardióról és az erőedzésről is sikerült már bebizonyítani, hogy jót tesz az agynak, segít a koncentrációban, és még a memóriát is fejleszti.

Ennek az egyik fő oka, hogy sportolás közben az egész szervezetben felpezsdül a vérkeringés, így fokozódik az oxigénellátás – az agyban is. Amennyiben munkahelyi vagy iskolai kihívásnak kell megfelelned, nem rossz ötlet beiktatni egy edzést: lehet, hogy éppen közben jön majd a világmegváltó ötlet!