A mozgáshiány tényleg depresszióhoz vezethet

Ráadásul ehhez nem kell feltétlenül hosszú kihagyásra gondolnod. Egy friss kutatás szerint ugyanis már akkor is depresszív tünetek jelentkezhetnek, ha csak három edzésnapot átlustálkodsz. Az ausztrál Adelaide-i Egyetem munkatársai 152 felnőttet vontak be a vizsgálatba, akik addig heti három napon legalább 30 percet mozogtak, és legalább három hónapja tartották ezt a szokásukat.

„Egyeseknél már ennyi mozgás abbahagyása is lényegesen növelte a depressziós tünetek előfordulását, mindössze három nap után” – fogalmazott a kutatást vezető Bernhard Baune. „Más vizsgálatok kimutatták korábban, hogy egy-két héten belül depresszív tünetek jelentkezhetnek, ami még mindig elég hamarinak számítana” – tette hozzá a szakértő.

A kísérlet során természetesen ügyeltek rá, hogy ne érje más olyan hatás a résztvevőket, ami bizonyítottan növelhetné a depresszió kockázatát. Ez arra enged következtetni, hogy a jelentős hangulatromlás valóban a hirtelen fellépő mozgáshiánynak tudható be. A 152 fős minta azonban kifejezetten kicsinek számít, így az eredményeket több résztvevő megfigyelésével is meg kell erősíteni.

Az alábbiakban összegyűjtjük, hogy mi lehet az összefüggés oka.

Több stressz

Akivel előfordul, hogy a munkahelyén nehéz napja van, pontosan tudja, mekkora megkönnyebbülést jelent, ha utána elmehet az edzőterembe vagy futócipőt húzhat. Ez nem véletlen, hiszen a mozgásnak azonnali stresszcsökkentő hatása van. Biokémiai szinten ez úgy néz ki, hogy sportoláskor megnő a noradrenalin szintje a szervezetben, ami tompítja az agy stresszre adott válaszát – tehát nehezebben forr fel az agyvized.

Kevesebb boldogsághormon

Mozogni akkor is megéri, ha eleinte szörnyen nehéz: a test ugyanis boldogsághormonok termelődésével jutalmazza az erőfeszítést. Ilyenkor több endorfin kerül a véráramba, ami csekély kedélyállapot-javulástól kezdve egészen az eufóriáig mindenféle jót okozhat. Az orvosok éppen ezért kifejezetten ajánlják a depresszióval vagy szorongásos zavarral küszködőknek, hogy iktassák be a rendszeres testmozgást az életükbe. Nem vicc: a napi séta ma már sok helyen a terápia része.

Persze, ennél sokkal jobban is megizzadhatsz, ha van kedved! Heti háromszor félóra sporttól már érezhetően jobb hangulatod lesz.

Csekélyebb önbizalom

Aki edz, valószínűleg azért teszi, mert szeretné elérni vagy megtartani azt az alakot, amivel jól érzi magát a bőrében. A fittség alapvetően hozzájárul az önbizalomhoz és a pozitív énképhez. Éppen ezért a mozgás életkortól, nemtől és alkattól függetlenül gyorsan növeli az önbecsülést. Ha az eredmény nem is látható azonnal, de ott az érzés, hogy „tettem valamit magamért”.

Aki tehát edz, az már vagy egészségesen szereti saját magát, vagy szeretné ezt elérni. Aki pedig nem mozog, azon eluralkodik az érzés ellentettje, miszerint „még ennyit sem vagyok képes megtenni magamért”.

Kevesebb kimozdulás

A legtöbb edzésformához ki kell otthonról mozdulni: vagy kimenni a szabadba, vagy elmerészkedni a teremig. Mindkettőnek megvan a maga előnye, hiszen mind a friss levegő, mind pedig a társaság kedvezően hat a kedélyállapotra.

Aki ettől megfosztja magát, és egész nap csak a kötelező köröket „futja” – még ha futná, de leginkább csak ballagja! –, könnyen érezheti úgy, hogy négy fal között, változatlan közegben ragadt. Ez pedig tavasszal és nyáron még fájdalmasabb.

Ködös agy

Kellemetlen, de igaz: az idő múlásával jellemző, hogy egyre kevésbé fog az emberi agy. Ám nemcsak a kor van hatással a koncentrációra, hanem gyakorlatilag minden, ami az agyi vérkeringést vagy a hormonális egyensúlyt befolyásolja. Kutatás bizonyítja, hogy a 25 és 45 éves kor között folytatott rendszeres edzés csökkenti a memória és a tanulás szempontjából kulcsfontosságú hippokampusz régió leépülésének veszélyét.

Aki tehát lemond a mozgásról, annak a gyors és kellemes felpörgés mellett a hosszú távú előnyöktől is el kell búcsúznia.

Több szorongás

Rosszul érzed magad? Ideges vagy? Ha nem tudod a konkrét okát, és a probléma huzamosabb ideig fennáll, akkor lehet, hogy szorongásos zavar az oka. Ilyenről akkor beszélhetünk, ha valakinek tartósan vészüzemmódba kapcsol az idegrendszere – pedig semmiféle szó szerint értendő veszély nincs jelen.

A mozgás a már említett stresszcsökkentő hatás révén képes megelőzni az ilyen zavarok kialakulását, vagy akár hozzájárulni azok kezeléséhez. Aki viszont lemond erről a lehetőségről, az vagy több szorongással él, vagy valami kevésbé egészséges megoldást igyekszik keresni helyette.

Több függőség

Az agy edzés, szex, drog, alkohol és étel hatására dopamint termel, ami miatt ezeket jutalomként éljük meg. Ha a dopamin éppen hiányzik, akkor ösztönösen úgy cselekszünk, hogy megpróbáljuk pótolni. A felsorolást elnézve pedig könnyű belátni, hogy rossz hangulat esetén az edzéshez érdemes a leginkább folyamodni, hiszen az együttléteket és a táplálkozást jobb, ha nem az szabja meg, mikor vágyik vigaszra az ember – az alkoholról és a kábítószerekről nem is beszélve.

Aki tehát tudatosan a mozgást választja a rosszkedv elhárítására, sokkal kisebb eséllyel lesz a többinek a rabja. Aki pedig nem mozog, előbb-utóbb más dopaminforrásokhoz nyúl.

Kevesebb kreativitás

A kreatív működés elválaszthatatlan az emberi természettől: mindenki vágyik rá, hogy teremtsen, alkosson, létrehozzon valamit. Kutatás bizonyítja, hogy edzés után két órán keresztül megnövekszik a kreativitás. Több az ötlet, jobb a kivitelező készség, nagyobb a sikerélmény. Ha valaki megfosztja magát ettől a „turbózástól” úgy, hogy pontosan tudja, mekkora pluszt szokott tőle kapni, az bizony hangulati mélyponttal fog járni.

Szerencsére az összes fent említett problémát megelőzheted, ha kitartóan folytatod az edzéstervedet!