Edzés közben zenét hallgatsz? Ezért nyugtat meg és csillapítja a fájdalmat

Biztosan akad néhány olyan dal, ami erős érzelmi reakciót vált ki belőled, amikor meghallod. Talán a legkedvesebb tinikori emlékeidet idézi fel, talán egy gondtalan nyarat, de az is lehet, hogy egy két héttel ezelőtti kellemes pillanatba röppent vissza. Akár hiszed, akár nem, ennek az idegrendszer szintjén is megvan az oka – tehát szó szerint "mély" az ember és a zene kapcsolata.

A kanadai McGill Egyetem munkatársai például 2011-ben kimutatták, hogy a zenehallgatás növeli az agyban termelődő dopamin szintjét, ami hangulatjavító hatásának révén a depresszió kezelésére is alkalmas. Egy másik kutatás szerint, ami a Lancet Psychiatry című szakfolyóiratban jelent meg 2015-ben, a hip-hop zene segít a mentális betegségek megértésében (érdekesség, hogy itt elsősorban Kendrick Lamart találták kedvező hatásúnak).

Csillapítja a fájdalmat és a szorongást

A zene fájdalomcsillapító hatása nem csalás és nem ámítás, de még csak nem is illúzió. Egy átfogó tanulmányban ugyanis – amihez több mint 7 000 műtéti pácienst magában foglaló 72 korábbi felmérés eredményeit elemezték újra – azt a konklúziót olvashatjuk, hogy azok, akik műtét után zenét hallgattak, kevesebb fájdalomról és szorongásról számoltak be. Sőt kisebb eséllyel szorultak gyógyszeres fájdalomcsillapításra.

Az előnyök még markánsabban mutatkoztak meg azoknál, akik maguk választhatták ki, mit hallgassanak. „Ha a zene gyógyszer volna, biztosan lenne piaca, ugyanis biztonságos és olcsó segítség, amit elérhetővé kellene tenni minden műtéti páciens számára” – fogalmazott a kutatást vezető Dr. Catharine Meads.

De nem ez az egyetlen tudományos bizonyíték a zene fájdalomcsillapító hatására. Dán szakértők ugyanis 2014-ben kimutatták, hogy segíthet a fájdalmas fibromyalgia tüneteinek enyhítésében. (Ez egy olyan betegség, ami a központi idegrendszert és elsősorban a lágyszöveteket érinti, így igen erős izom- és ízületi fájdalommal, illetve kimerültséggel járhat.)

Az eredmények alapján a nyugtató, lazító hatású, önként választott zene „csillapítja a fájdalmat és jelentősen javítja a funkcionális mozgékonyságot”, ami azt jelenti, hogy jelentősen megkönnyíti a betegek mindennapjait.

Ami talán még ennél is érdekesebb, hogy egy megalapozottnak tűnő feltételezés szerint zene hatására akár nagyon erős fájdalomcsillapító hatású ópiát-jellegű vegyületek is termelődhetnek az agyban. Dr. Daniel Levitin beszélt kollégáival együtt erről az elméletről még 2013-ban annak kapcsán, hogy egy vizsgálat alkalmával a résztvevők kevésbé lelték örömüket a kedvenc daluk hallgatásában, amennyiben olyan gyógyszert kaptak, ami blokkolja az ópiát-szignálokat az agyban.

Ez mindenképpen jó hír: a sport ugyan nem azért van, hogy fájjon – sőt, a cél sokkal inkább az, hogy jólessen –, ám tagadhatatlanul előfordulnak olyan pillanatok, amikor a határok feszegetésére kerül sor. Ilyenkor a zene könnyen átlendíthet a mélyponton. A hangerőre azért ilyenkor is figyelj a füled érdekében!

Hatékony stresszoldó

Előfordul, hogy megnyugtatnak a kedvenc dalaid, ha feszült vagy? Ez sem véletlen, hiszen már a kisgyermekek is tovább maradnak nyugodtak zene hatására, mintha beszélnének hozzájuk – még akkor is, ha a beszéd kifejezetten kedves és csitító szándékú.

A kutatásban közreműködő Dr. Isabelle Peretz, a Montreáli Egyetem professzora szerint a zene ismétlődő mintázata csökkentette a kicsiknél a stresszt. Mégpedig valószínűleg annak a jelenségnek a révén, hogy a test képes a saját belső ritmusát valamilyen külső ritmushoz, lüktetéshez vagy ütemhez igazítani.

Jó hír, hogy egy másik vizsgálat úgy találta, hogy a zenehallgatás társadalmi háttértől függetlenül segít a londoni Great Ormond Street Hospital kis betegeinek a stresszoldásban.

Feltételezések szerint a zene a kortizol nevű stresszhormon szintjének csökkentésével járulhat hozzá a feszültség enyhítéséhez. Dr. Levitin és munkatársai azonban megemlítik, hogy a hatás függ a zene műfajától, mivel a nyugtató hatású dallamok képesek leginkább mérsékelni a kortizolszintet.

„A felpezsdítő zene növeli a szív- és érrendszeri mutatókat, míg a nyugtató zene csökkenti azokat” – magyarázzák a szakértők. „A hatás javarészt a tempón múlik: a lassú, szünetekkel tűzdelt zene csökkenti a pulzust, a légzésszámot és a vérnyomást, míg a gyorsabb zene növeli ezeket.”

A szívritmusra és stressz-szintre gyakorolt hatása felvetette annak a lehetőségét, hogy a zene akár még szívproblémák kezelésben is segíthet. Az Oxfordi Egyetem kutatói például rámutattak, hogy az ismétlődő zenei motívumok hozzájárulhatnak a szívritmus szabályozásához és a vérnyomás csökkentéséhez. Habár hozzátették, hogy ezt az összefüggést még vizsgálni kell.

Az viszont vitathatatlan, hogy ezek után már tudatosan használhatod a zenét a pulzusod felpörgetésére vagy éppen lelassítására, amivel hatékonyabbá teheted az edzést!

A zene mint memóriaserkentő

Ugye, veled is megesett már, hogy meghallottál egy zenét, és az hirtelen "visszaröpített az időben", mert vagy egy szép emléket, vagy pedig egy teljes életszakaszt elevenített fel? Ennek fényében nem meglepő a feltételezés, hogy a zene javíthatja az emlékezőtehetséget.

Az összefüggést 2013-ban éppen magyarul tanuló külföldieken próbálták ki, akik a következő három feladat valamelyikét kapták: mondjanak ki számukra addig ismeretlen magyar kifejezéseket, kántálják azokat, vagy pedig énekeljék. A Memory & Cognition című szakfolyóiratban megjelent eredmények alapján bebizonyosodott, hogy az éneklők sokkal pontosabban tudták felidézni a kifejezéseket, mint a másik két csoport tagjai. Ebből adódik a következtetés, a kifejezések hallás utáni visszaéneklése hatékony nyelvtanulási módszernek számít.

Több vizsgálat támasztja alá azt is, hogy a zene segít a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának vagy súlyosbodásának a megelőzésében.

Ha ezt az összefüggést kamatoztatod, még az agyadat is karban tarthatod edzés közben. Csak figyelj oda, hogy a zenére való összpontosítás ne menjen a gyakorlatok helyességének és a biztonságodnak a rovására!