Időszakos böjtölés: tényleg egészséges táplálkozási trend?

„Az időszakos böjtölés tudományos vizsgálata eljutott arra a pontra, hogy az egészséges életmód részeként, a testmozgás és az egészséges ételek mellett már eszköznek tekinthetjük az egészségi állapot javítására, illetve megőrzésére” – fogalmazott Dr. Mark Mattson, az egyesült államokbeli Johns Hopkins Medicine szakértője.

Ő az első szerzője annak a friss tanulmánynak, amely a New England Journal of Medicine című szakfolyóirat december 26-i számában jelent meg az időszakos böjtöléssel kapcsolatban.

De mit is jelent az időszakos böjtölés?

Dr. Mattson kifejtette, hogy az időszakos böjtölést alapvetően kétféleképpen lehet megvalósítani. Az egyik formája, hogy mindennap egy bizonyos időablakon belül viszed be az összes szilárd tápanyagot, ami szigorúbb megközelítéssel általában 6-8 óra. Ha ez nagyon kevésnek tűnik, akkor kezdetnek 10-12 is megteszi.

A másik módszer pedig a hét napjainak 5:2 arányú felosztásán alapul úgy, hogy öt napig a megszokott módon eszel, majd két olyan nap következik, amikor csak napi egyszeri, mérsékelt mennyiségű étkezés történik.

Miért egészséges?

Böjt idején a májban tárolt glükóz – illetve annak poliszacharidja, a glikogén – lebomlik. Dr. Mattson szerint a máj nagyjából 700 kilokalóriányit tud így "spájzolni". Ugye, tudományos magyarázat nélkül is könnyen kikövetkeztethető, hogy miért jó rendszeres időközönként kiüríteni a raktárat, majd újra feltölteni?

Persze, a szakember tud ennél jobb magyarázatot is: „Körülbelül 10-12 óra kell ahhoz, hogy az emberi szervezet felélje a máj energiatartalékait. Amikor ez megtörténik, a zsírt kezdi felhasználni energiaforrásként” – magyarázta Dr. Mattson. Ezt a folyamatot hívják metabolikus átváltásnak, amire a reggeltől estig elosztott napi három vagy több étkezés egyáltalán nem biztosít lehetőséget, hátráltatva ezzel a zsírégetést és a sejtmegújulás folyamatait.

A friss tanulmányból azt is megtudhatjuk, hogy az időszakos böjtölés hozzájárul a vércukorszint stabilizálásához, növeli a szervezet ellenállóképességét a stresszhatásokkal szemben, gyulladáscsökkentő hatású, mérsékeli a vérnyomást és a koleszterinszintet, jó hatással van a nyugalmi pulzusra, valamint elősegíti a memóriát és az egyéb agyi funkciókat.

Evolúciós háttér

Az időszakos böjtölés már csak azért sem lehet "divatdiéta", mert nem újkeletű táplálkozási trendnek számít, hanem visszarepít a történelem előtti időkbe.

„Vadászó-gyűjtögető életmódot folytató őseink kénytelenek voltak követni az időszakos böjtölés szabályait, hiszen gyakran nem állt rendelkezésükre táplálék. Nem feltétlenül tudták, mikor fognak legközelebb enni” – fejtette ki Hannah Kittrell dietetikus, a New York-i Mount Sinai PhysioLab munkatársa, akinek a laboratóriumában különböző étrendeket hasonlítanak össze azok evolúciós, történelmi és biológiai megalapozottsága szerint. Az időszakos böjtölés pedig mindhárom tekintetben maximálisan elfogadhatónak tűnik!

Hannah úgy véli, hogy az időszakos böjtölés egyik nagy titka a megvalósíthatóság: nem követeli meg ugyanis semmilyen táplálékcsoport kizárását. Nem "üldözi" vagy számolja sem a szénhidrátokat, sem pedig a zsírokat. Csupán azt határozza meg, hogy mikor lehet enni.

Vallási vonatkozás

A világon több milliárd ember van, aki nem az egészséges életmódra való törekvés részeként él az időszakos böjt szabályai szerint, hanem azért, mert az adott vallási közösségben így nevelkedett, ez számára a természetes. A kereszténységben például a pénteki böjti napnak, illetve a húsvét előtti nagyböjtnek van hagyománya; az iszlám hívei pedig a ramadánt tartják.

Valamennyi világvallás szent könyve leírja, hogy a böjt az egyik leghatékonyabb eszköz a fizikai szintű megtisztulásra. Felekezeti hovatartozástól függetlenül, a mindenki számára hasznos önismereti út részeként is érdemes tehát kipróbálni, hogy milyen testi és mentális hatásokkal jár a böjt, s milyen tudati folyamatok kísérik.

Hogyan vágj bele?

Dr. Mattson konkrét tanáccsal szolgál azok számára, akik szeretnék elkezdeni az időszakos böjtölést. Ha az első – napi időablakos – utat választod, akkor az első hónapban 10 órán belül kerüljön sor a nap első és utolsó étkezésére. Elég, ha ezt eleinte heti öt napon tudod tartani, aztán felviheted hétre. Utána pedig a 10 órát csökkentheted 8-ra vagy 6-ra attól függően, hogyan esik jól neked.

A másik út – a heti 1-2 böjti nap – úgy valósítható meg a legéletszerűbben, ha az első hónapban heti egy napon csak ezer kalóriát veszel magadhoz a napi egy étkezéssel, majd a napok számát heti kettőre növeled. Később a kalóriamennyiség ötszázra is lemehet.

Dr. Mattson és Kittrell is egyetért abban, hogy a szervezetednek időre van szüksége, hogy hozzászokjon ehhez – csakúgy, mint az egészséges táplálkozás vagy a testmozgás esetében. Éppen ezért legyél magaddal türelmes: még akkor is, ha kezdetben esetleg megtapasztalod a böjt átmeneti negatív hatásait, az éhséget és az ingerlékenységet. Figyelem: ezek messze nem jelentkeznek mindenkinél, de ha nálad mégis, akkor számíthatsz rá, hogy a hozzászokási időszakot követően teljesen eltűnnek, és csak a pozitív hatások hosszú sora marad.

Kinek ajánlott?

Fontos tudnod, hogy az időszakos böjtölés valamilyen formában kortól és nemtől függetlenül szinte mindenki számára ajánlható és hasznos, ám bizonyos betegségek esetén (pl. inzulinrezisztencia, diabétesz) vagy olyan gyógyszerek adagolása mellett, amelyeknek a felszívódása táplálékbevitelt igényel, feltétlenül konzultálj a kezelőorvosoddal, és csak az ő jóváhagyásával vágj bele!