LDL, HDL: minden, amit a koleszterinről és a vérzsírról tudnod kell

Egészséges fiatal felnőtteknek is ajánlott legalább 2-3 évente elmenni egy általános vérvételre, hiszen a leletből már jóval előbb kiolvashatóak a fennálló kockázatok vagy problémák, mint hogy az első tünetek jelentkeznének.

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek hosszú évtizedek óta a haláloki lista élen állnak, aminek száz százalékban életmódbeli okai vannak. Nem született még olyan kutatás, amelyik alátámasztotta volna, hogy a vérzsírok magas szintje önmagában örökletes lenne – a táplálkozáshoz és a testmozgáshoz való viszonyt azonban tényleg "otthonról hozzuk", így valóban úgy tűnhet, mintha szülőről gyermekre szállna a gond.

A vérzsírok szintje – az összes többi értékhez hasonlóan – egy nagyobb "egyenlet" része a szervezetben. Együtt kell értelmezni például a vérnyomással és az esetleg szedett gyógyszerek hatásával. Mindezek fényében állapítható meg a tényleges szív- és érrendszeri kockázat, illetve a betegségmegelőzésre irányuló stratégia.

A zsírok egyébként nélkülözhetetlenek a szervezet egészséges működéséhez, hiszen egyes vitaminok (A, D, E, K) nem tudnának nélküle hasznosulni, és a hormonrendszer sem tudna megfelelően működni. Probléma tehát akkor van, ha valamelyik érték a normál tartományon kívül esik. Most pedig lássuk, hogy melyik pontosan mit is jelent.

LDL koleszterin

A három betű a "low-density lipoprotein" rövidítése, tehát az alacsony sűrűségű koleszteriné. Gyakran "rossz koleszterin" néven is emlegetik, mert növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Minél kisebb ez a szám, annál csekélyebb veszély leselkedik rád. A jelenlegi egészségügyi ajánlások szerint 3,4 mmol/L az a küszöb, ami fölött már életmódváltásra, vagy emellett gyógyszeres kezelésre van szükség. Az orvos dönthet úgy, hogy úgynevezett sztatint ír fel, ami napi rendszerességgel szedett tabletták formájában segít beállítani a koleszterinszintet.

Hacsak nem kiugróan magas az érték, mindig a táplálkozási szokások megreformálása az első lépés: minél kevesebb állati eredetű és hidrogénezett növényi zsír, több rost, gyümölcs és zöldség. A napi testmozgásnak is óriási szerepe van a koleszterinszint alakulásában: már napi félóra séta mérhető javulást hozhat.

HDL koleszterin

A magas sűrűségű ("high-density") koleszterint "jó koleszterinnek" is szokták hívni, hiszen olyan zsírsavakat foglal magába, melyek védenek a szív- és érrendszeri betegségek ellen. Ezt biokémiailag úgy kell elképzelni, hogy a HDL segít kiüríteni a szervezetből a felesleges LDL-t, így csökken az érfalakon képződő lerakodás kockázata.

Jó, ha ez az érték férfiaknál legalább 0,9 mmol/L, nőknél pedig 1,1. A HDL szintjét elsősorban jótékony zsírokat tartalmazó ételek rendszeres fogyasztásával lehet növelni: ide tartoznak a legegészségesebbnek tartott halfélék mellett a mértékkel fogyasztott magvak, az avokádó, illetve a hidegen sajtolt magolajok (például az olíva-, a tökmag-, a lenmag- és a szőlőmagolaj). Az edzés ugyancsak hozzájárul a HDL gyarapodásához. Ha már gyógyszeres kezelésre van szükség a koleszterinszint beállításához, akkor annak a hatására várhatóan ez az érték is javulni fog.

Triglicerid

A legtöbb zsír ebben a neutrális formában, hasznosítható energiaforrásként van jelen a táplálékokban és a szervezetben, hiszen ez kell a már említett vitamin-feldolgozási és hormonális működéshez. Az a jó, ha a vérben csak nagyon kis mennyiségben, 1,7 mmol/L érték alatt mutatható ki.

Magas trigliceridszint esetén nagyobb a koszorúér-megbetegedés veszélye. Mennyiségét nemcsak a zsírban gazdag ételek növelik, hanem a túlzott szénhidrátbevitel, a túl kevés fehérje és a mozgásszegény életmód is. A rendszeres alkoholfogyasztás, a cukorbetegség és bizonyos allergia ellen szedett gyógyszerek hozzájárulhatnak a trigliceridszint növekedéséhez.

Összkoleszterin

Ez az érték 5,2 mmol/L alatt tekinthető egészségesnek, ám a többihez hasonlóan nem egzakt, tehát együtt kell értelmezni a többivel, valamint a már említett életmódbeli tényezőkkel.

Összefoglalásképpen tehát elmondhatjuk, hogy az LDL, az összkoleszterin és a triglicerid túl magas értéke lerakódást okozva árt az érfalak rugalmasságának, ezáltal pedig növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A HDL-nél pont az alacsony szint jelent figyelmeztetést, hogy eljött az életmódváltás ideje – sőt, súlyosabb esetben az orvosi kezelésé is.