A céklalé olyan erős doppingszer, hogy be lehetne tiltani

Nem vicc! Tudományos tény

Nem valami mostanában felfedezett egzotikus gyümölcs elképesztő tulajdonságáról készülünk beszámolni, és még csak nem is egy új őrületről. A céklalé sportteljesítményre gyakorolt hatását ugyanis már évek óta vizsgálják, és mindig fantasztikus eredményekre bukkannak. A 2017-es évvel bezárólag összesen 23 releváns tudományos cikk – azaz kutatáson alapuló összefoglaló – látott napvilágot a témában.

Ezek együttes górcső alá vételével mutatták ki spanyol tudósok, hogy a dolog valóban működik: céklalé fogyasztásával tényleg lehet növelni az emberi szervezet fizikai teljesítőképességét.

Hogyan működik?

A céklalé megnöveli a test oxigénfelhasználó-képességét, tehát az izmok egységnyi oxigénmennyiségből több energiát tudnak kinyerni. Egy Andrew Jones nevű sportszakértő korábbi mérései szerint ez például azt jelenti, hogy aki 9 perc 43 másodpercig tud teljes erőből biciklizni, az a céklalé hatására már 11 perc 15 másodpercig bírja szuflával. „Kutatásunk bizonyítja, hogy a nitrátokban gazdag étrend javítja az állóképességet. Ez lenyűgöző, mert ilyen hatást semmilyen más módon, még tréninggel sem lehet elérni” – magyarázta az eredmények kapcsán Jones.

Mások pedig kimutatták, hogy egyéb mozgásformák esetében is állóképesség-növekedés figyelhető meg céklalével: a futást, a sétát és az evezést is tovább lehet bírni tőle, sőt a képzett búvárok tovább tudják tőle visszatartani a lélegzetüket. Futóknak pedig a sült cékla fogyasztása is jól jött ahhoz, hogy később fáradjanak el.

Oké, de mi történik a szervezeten belül?

A céklalé megnöveli az úgynevezett "VO2 max" értéket, ami nem más, mint a "maximális oxigén felvételi szintje". Jelzi, hogy testsúlykilogrammonként hány milliliter oxigén kerül szállításra és felvételre. Mértékegysége emiatt ml/kg/perc.

Maga a VO2 max érték rengeteg belső tényezőtől függ: többek között a szív és a tüdő teljesítményétől, a vérkeringéstől és az izomsejtek mennyiségétől, állapotától. Szerepet játszik benne még a genetika, a kor és az edzettségi szint is. Minél jobb géneket örökölt valaki, s minél fiatalabb és edzettebb, annál jobb nála a maximális oxigén felvételi szintje.

Ennek a mérése természetesen laboratóriumi körülmények között, terheléses tesztek során lehetséges. Ilyenkor az alanyok például futópadon, szobakerékpáron vagy evezőgépen teszik próbára a teherbírásukat, miközben mérik a légzésüket, a pulzusukat, valamint a be- és kilélegzett oxigén és szén-dioxid mennyiséget is. Amikor a legtöbb oxigént sikerül felvenni, az lesz a VO2 max érték.

Mi köze ehhez a céklalének?

A cékla telis-tele van egészséges tápanyagokkal. Színét például a bőséges antioxidáns-tartalomnak köszönheti, mégpedig a betalainoknak, a rezveratrolnak és a kvercetinnek. Az oxigénfelhasználás javulásában azonban mégis elsősorban a benne lévő nitrátok játszhatnak szerepet. Ez akkor bizonyosodott be, amikor egy nitrátmentes céklalevet is felhasználtak a tudósok a vizsgálatokhoz. Akik ilyet ittak, azoknak egyáltalán nem javult a sportteljesítménye, tehát ebből az italból később tökéletes placebo lett.

Az emberi szervezet a nitrátokat nitritekre bontja le, melyek egy részéből nitrogén-oxid lesz. A nitrogén-oxid kulcsfontosságú a vérnyomás szabályozásához és a szív-érrendszer egészségéhez azáltal, hogy segít ellazítani az érfalakat, javítva ezáltal a vérkeringést és a test oxigén-ellátottságát is. A nitrogén-oxid emellett még az izomsejtek energiaháztartását is optimalizálja.

Az összefüggés pikantériája mindössze annyi, hogy a nitrátokat sokáig mérgezőnek – konkrétan rákkeltőnek – tartották. Ez ellentmond annak, hogy rengeteg olyan zöldség tartalmaz nitrátokat, amelyik egyébként egészséges tápanyagokban gazdag. A leveles zöldek jelentik például a legbőségesebb természetes nitrátforrást, mégsem mondja rájuk senki, hogy életveszélyesek lennének. Valószínűleg az állhat az ellentmondás hátterében, hogy másképpen kell kezelni a zöldségek eredendő nitráttartalmát a feldolgozott élelmiszerekétől.

A céklát csak inni lehet?

Nyugi, eheted is. A tudósok pusztán azért használták pont ennek a zöldségnek a levét, mert a méréseik alapján stabil a nitrátszintje, és a nitrátmentes változat révén kéznél van belőle a kontrollcsoportnak adagolható placebo is. A sült cékla bizonyítottan javítja a teljesítőképességet, a céklával dúsított kenyér pedig hozzájárul a vérnyomás csökkentéséhez.

És aki egyáltalán nem szereti a céklát…?

Bár erről egyelőre nem szól kutatás, minden valószínűség szerint más nitrátban gazdag zöldségekkel is működik a varázslat. Már csak azért is, mert azt már felmérték, hogy a hagyományos japán étrend (ami rendkívül gazdag leveles zöldekben) növeli a plazma nitrit szintet a szervezetben, amivel ugye együtt jár a nitrogén-oxid szintjének emelkedése.

Szerencsére a rukkola, a spenót, a rebarbara, a torma, a saláta, a káposzta, a póréhagyma és a petrezselyem is bőven tartalmaz nitrátokat.

A céklalé-doppingnak tényleg nincs semmi káros mellékhatása?

Kifejezetten káros mellékhatásra eddig nem derült fény, egy kellemetlenség azonban néha elő szokott fordulni. Amikor ugyanis megkérdezték Paula Radcliffe angol hosszútávfutótól, hogy próbálta-e már a céklalevet, azt válaszolta, hogy egyszer igen, de a java ki is jött az alvégen. A kutatások során használt napi félliteres mennyiség tehát hashajtó hatású lehet. Egy próbát talán így is megér, nem?