Ezt teszi a közösségi média a nők testképével

Biztosan érezted már úgy egy-egy kitartóbb hírfolyam-görgetés után, hogy valami nem stimmel, és számottevő hangulatromlás következett be. A tudomány szerint az ilyen tapasztalatok korántsem számítanak egyedinek: egy friss kutatás ugyanis arról számol be, hogy azok a nők kevésbé elégedettek a testükkel, akik egy óránál több időt töltenek a közösségi média oldalak vagy alkalmazások nézegetésével. Az érem másik oldala viszont az, hogy ők motiváltabbak is az edzésre, mert szeretnék javítani a megjelenésüket. Nem mindegy azonban, hogy az önutálat vagy az önszeretet ösztönöz sportolásra – mondanunk sem kell, melyiknek szokott pozitívabb lenni az eredménye.

„A közösségi médiára szánt idő gyakran azt jelenti, hogy az ember fényképeket tesz közzé magáról, illetve összehasonlítja azokat a másokról készültekkel. Ez összefüggésben áll a testhez fűződő egészségtelen viszonnyal mind az énkép, mind pedig a testedzés területén is” – magyarázza az eredmények kapcsán a kutatást vezető Martin Graff, az egyesült királyságbeli Dél-walesi Egyetem pszichológus szakértője. A vizsgálatot végző csapat úgy találta, hogy az érintett nők vonzóbbnak tartják a szembetűnő vékonyságot, amitől szégyellni kezdik a saját formáikat.

Különösen aggasztó, hogy a közösségi média életünk minden területére hatással van – teszi hozzá Dr. Nancy Mramor pittsburghi pszichológus és médiaszakértő.

„A közösségi média egyszerűen odateszi ezeket az irreális képeket az orrunk elé… akár akarjuk őket nézegetni, akár nem” – mondja Dr. Mramor. „Míg egy filmet leállíthatunk, egy magazint letehetünk, egy óriásplakát elől pedig elfordíthatjuk a fejünket, a közösségi médiával nem tehetjük ezt meg. Ha a fiatal nők manapság tudni szeretnék, kivel mi történik, vagy tartani akarják a kapcsolatot a barátaikkal, muszáj használniuk azt.”

Az pedig többszörösen bizonyított tény, hogy a negatív testkép növeli az étkezési zavarok kockázatát, hajlamosít az elszigeteltségre és a depresszióra, valamint rögeszmés fogyási késztetéshez vezethet.

A mostani kutatáshoz Martin Graff kollégáival együtt száz női egyetemi hallgatót vett górcső alá: egy kérdőívsorozatot kellett kitölteniük a közösségi média használati szokásaikról, emellett pedig a testükhöz fűződő viszonyukról is.

A résztvevőket négy csoportra lehetett osztani aszerint, hogy napi szinten mennyi időt töltenek a Facebookon, az Instagramon és a Pinteresten. Az első csoportba azok kerültek, akiknél ez az időtartam kevesebb, mint félóra; a negyedikbe pedig azok, akiknél több mint másfél. A testképet firtató kérdések közé tartozott, hogy mennyire érzik magukénak a társadalom által éppen elfogadott szépségideált; mennyire aggódnak amiatt, hogy mások miként látják a testüket; és mennyire motiváltak arra, hogy edzéssel formálják magukat.

Kiderült, hogy a testkép mindhárom aspektusában magasabb pontszámot értek el azok, akik több időt töltenek a közösségi médiumok böngészésével. Ez különösen azokra volt érvényes, akik legalább egy órát szánnak erre. Graff azonban figyelmeztet: ez nem ok-okozati összefüggést jelent a közösségi média használata és a negatív testkép között (tehát a kutatási eredmények alapján nem jelenthetjük ki, hogy a Facebook, az Instagram és a Pinterest önbizalom-romlást okoz), hanem tapasztalati együtt járásról van szó, aminek a hátterében más tényezők is állhatnak.

„Az emberek szinte mindig olyan tartalmakat tesznek közzé magukról, ami jó színben tünteti fel őket” – fejti ki Graff. A böngészés és a negatív testkép közötti összefüggés közös hátterét valószínűleg az jelenti, hogy sokan hajlamosak erről a tényről megfeledkezni, s azt hiszik, hogy a velük ellentétben a másik éjjel-nappal tökéletesen néz ki.

Úgy is mondhatnánk, hogy a közösségi médiában minden nő profi sportoló vagy éppen potenciális szépségkirálynő – hogy a „tökéletes” háziasszonyokról, feleségekről és anyákról, vagy éppen a látszólagos álomkarrierről ne is beszéljünk.

A kutatást vezető szakember szerint a jelenség másik oka az lehet, hogy az önbizalomhiánnyal küszködőket eleve jobban vonzza a közösségi média. Ők elsősorban megerősítést keresnek ott, de sajnos állandóan azon kapják magukat, hogy még rosszabb érzésük támad. Az ilyen lelki sebezhetőség és az említett weboldalak vagy alkalmazások együttes használata pedig gyakran szorongást, depressziót vagy étkezési zavart eredményez.

„Kiszabadult a szellem a palackból, és már nem lehet visszatuszkolni” – összegzi Dr. Ramani Durvasula, a Kaliforniai Állami Egyetem pszichológiai klinikájának vezetője. Hiszen a fiatal nők úgyis mindenképpen folytatni fogják a közösségi médiumok böngészését a negatív hatásoktól függetlenül.

A megoldás az lehet, ha tudatosítjuk magunkban: ezeken a platformokon nem a színtiszta valósággal találkozunk, csupán egyfajta önreklámozással. A fotók általában a lehető legjobb szögből készülnek – gyakran utómunkával tökéletesítve –, így előfordulhat, hogy az utcán fel sem ismernénk azt, aki félórával korábban még hollywoodi sztárnak tűnt egy fényképen.