Hőkimerülés: amikor a melegben baj van, de még nem nagy

A hőkimerülés olyan kóros állapot, ami az emberi test reakciója lehet a tartós és intenzív melegre. Gyakran együtt jár a kiszáradással.

Alapvetően kétféle hőkimerülést különböztetünk meg:

1. A vízraktár kimerülése. Erős szomjúságérzet, gyengeség, fejfájás és eszméletvesztés kísérheti.
2. A sóraktár kimerülése. Émelygés, hányás, izomgörcs és szédülés jelentkezhet.

Bár a hőkimerülés nem olyan súlyos, mint a hőguta, fontos az azonnali segítség. Anélkül ugyanis már tényleg hőgutává fajulhat a dolog, ami az agy és a többi létfontosságú belső szerv károsodásával, vagy akár halállal is végződhet.

Hogy mielőbb felismerd a bajt, felsorolunk még néhány tünetet:

• zavartság,
• sötét színű vizelet,
• hasmenés,
• sápadtság,
• erős izzadás,
• gyors szívverés.

A hőkimerülés kezelése

Az érintettet azonnal el kell távolítani a meleg környezetből, lehetőleg légkondicionált helyiségbe. Ha éppen nincs lehetőség zárt térbe menni, akkor a legközelebbi hűvösebb, árnyékosabb terület is megteszi.

Utána pedig a következő lépések jönnek:

• bőséges folyadékpótlás,
• minden felesleges vagy szoros ruhadarab eltávolítása,
• hideg zuhany, fürdő.

Amennyiben ezek negyedórán belül nem hoznak jelentős javulást, a hőguta kockázata miatt mentőt kell hívni.

Hőkimerülés után minden esetben természetes, ha az ember legalább egy hétig fokozottan érzékeny a melegre, így a kánikula és a nagyon megerőltető testmozgás még kerülendő. A sporthoz való visszatérést érdemes orvossal egyeztetni.

Kockázati tényezők

A hőkimerülés rizikója elsősorban a hőérzetet mutató hőindextől függ. Ez az érték a külső hőmérséklet és a páratartalom függvénye. Érdemes tudni, hogy a 60%-nál magasabb relatív páratartalom már gátolja, hogy a tested megfelelően párologtasson a verejtékezéssel, így kevésbé hatékonyan hűti magát.

A hőkimerülés kockázata drámai mértékben megnövekszik, amikor a hőindex 90 fölé emelkedik. Hőhullámok idején különösen fontos, hogy ha ezt a számot nem is tudod figyelemmel kísérni, a hőmérsékletet és a páratartalmat ellenőrizd. Közvetlen napfényben természetesen mindig nagyobb a veszély.

Hosszabb hőhullám, több napos hőségriadó idején a városi környezet különösen hajlamossá tehet a hőkimerülésre – pláne olyan területeken, ahol fülledt és szennyezett a levegő. Ezt hívják hősziget-hatásnak, amikor az aszfalt és a beton napközben elnyeli a hőt, amit aztán éjszaka fokozatosan kienged, így napnyugta után sem tud lehűlni a levegő.

Persze, a hőkimerülésnek testen belüli kockázati tényezői is lehetnek:

• Kor. A 4 év alatti gyerekek és a 65 év feletti idősek különösen nagy veszélyben vannak, mert lassabban alkalmazkodik a testük a környezeti változásokhoz.
• Bizonyos betegségek. A szív-, a tüdő és a veseproblémákon kívül a túlsúly, a kóros soványság, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a mentális kórképek, a sarlósejtes vérszegénység és az alkoholizmus is érzékenyebbé tesz a hőre. A cukorbetegek sajnos nagyobb eséllyel szorulnak orvosi segítségre hőhullámok idején, és a halálozási ráta is megnő a köreikben, mert általában alulbecsülik a kockázatot.
• Gyógyszerek. Egyes vízhajtók, nyugtatók, altatók, serkentők, vérnyomás-szabályozók, szívgyógyszerek és antipszichotikumok fokozhatják a kánikula káros hatásait.

Fennálló betegség esetén mindenképpen célszerű egyeztetni az orvossal, hogy az állapot és a kezelési mód befolyásolja-e az extrém hőmérsékleti és páraviszonyokra adott reakciót.

A hőkimerülés megelőzése

A fő tanács valószínűleg nem lesz meglepő, mégis muszáj elmondani, hogy a legjobb megelőzési mód, ha hőségriadó idején megfelelő hőmérsékletű, lehetőleg légkondicionált helyiségben maradsz a déli órákban.

A továbbiak segíthetnek még ezen kívül:

• Könnyű, világos színű, laza ruházat, széles karimájú kalappal.
• UV-szűrős készítmény, legalább 30-as faktorszámmal.
• Még több folyadék. A kiszáradás megelőzésére a tiszta víz mellett a frissen facsart gyümölcs- és zöldséglé is tökéletes. Mivel a sóhiány is okozhat hőkimerülést, hasznos lehet a vizet egy pici sóval izotóniássá tenni, vagy jó minőségű sportitalt választani – ami mennyiségét tekintve természetesen nem pótolhatja a vizet, és naponta egy kis üveg bőven elég belőle.
• Ha edzeni készülsz, akkor közepes vagy magas intenzitású mozgás előtt másfél órával igyál meg legalább 6 deci vizet. Közben 20 percenként újabb 3 deci szükséges (még akkor is, ha nem vagy szomjas!), utána pedig félórán belül még legalább 2 deci kell. Szabadban edzeni ilyenkor kora reggel vagy késő este a legjobb.
• A kávé, a koffeintartalmú üdítők és az alkoholos italok kerülendők, mert folyadékveszteséget eredményeznek, ami ronthat a helyzeten.
• Szív-, máj- vagy vesebetegség, epilepszia, vagy bármilyen folyadékbevitel-korlátozással járó betegség esetén mindenképpen konzultálni kell az orvossal, hogy mennyi vizet javasol.

Ha saját magadra és a környezetedben lévőkre is figyelsz, valószínűleg nem lesz gond.