Érdekes és hasznos tények a sportsérülésekről

Érdekes és hasznos tények a sportsérülésekről
Sándor Alexandra Valéria
2017. július 11.

Melyik a "legveszélyesebb" sport? Melyik részed a legsérülékenyebb? Mondjuk a válaszokat és a megelőzési lehetőségeket!

A kerékpározás okozza a legtöbb fejsérülést

A biciklizés még az amerikai focinál is veszélyesebb a fejre. Persze, ez nem azért van, mert annyira extrém sportnak számítana. Az ilyen balesetek súlyos következményének legfőbb oka a gondatlanság: a kerékpáros fejsérülések 85%-a megelőzhető lett volna sisak viselésével.

 

Az Achilles-ín a legsérülékenyebb

Nem véletlenül tartja a mondás, hogy az ember gyenge pontja az Achilles-ína. Ez ugyanis a legnagyobb kiterjedésű ín a testben, és ennek megfelelően a legsérülékenyebb is ebben. A vádli izmait köti össze a sarokcsonttal. Állandó megerőltetés – például túl sok futás vagy ugrálás – esetén begyulladhat. Ha ez az állapot sokáig fennáll, az időközben kialakult mikrosérülések (apró szakadások) tovább nehezítik a gyógyulást.

A terápia főleg pihentetésből, hűtésből, gyulladáscsökkentő gyógyszerekből és gyógytornából áll, de rendkívüli esetben előfordulhat, hogy műtétre van szükség.

 

Nem tudni, mi okozza az izomgörcsöt

Vannak feltételezések, hogy talán a folyadék vagy valamelyik vitamin, esetleg ásványi anyag hiánya – de közvetlen ok-okozati összefüggést még mindig nem sikerült feltárni. Tény, hogy megfelelő folyadék és magnéziumpótlás esetén csekélyebb az izomgörcs kockázata. Az olykor előforduló jelenség kellemetlen ugyan, ám többnyire magától elmúlik és teljesen ártalmatlan.

Azonnali megpihenéssel és enyhe nyújtással lehet csillapítani, ám ha gyakran előfordul, nem árt sportorvoshoz fordulni.

 

Ficam és rándulás miatt kerülnek a legtöbben a sürgősségire

A sportsérülések közül a ficamok és a rándulások a leggyakoribbak a rendelőben. Ezt követik a csonttörések, végül pedig a zúzódások és a sebek. A boka a legtöbbször érintett terület, amit a kéz ujjai követnek, az arccal a harmadik helyen. Fontos, hogy amennyiben erős fájdalommal, duzzanattal vagy zsibbadással járó ficamod vagy rándulásod van, és az adott rész nem tűri a terhelést, akkor mutasd meg az orvosnak, hogy biztosan teljes legyen a felépülés!

 

A futást sokszor a térd sínyli meg

A futás különösen hajlamossá tehet a sportsérülésekre, hiszen az ízületek és az ínak a teljes testsúlyt mozgatják a lépések jelentette állandó becsapódás mellett. Az úgynevezett futótérd (patellofemoralis fájdalomszindróma, PFPS) nem más, mint a térdkalács porc alatti irritációja. Gyakran a talaj szintkülönbsége vagy túlzott megerőltetés okozza.

A kockázat jelentősen csökkenthető a megfelelő futócipő és talaj megválasztásával, illetve azzal, ha csak fokozatosan növeled a távot – hetente nem több, mint 10%-kal.

 

Összetett dolog a sípcsontfájdalom

A sípcsont környéki fájdalmat szinte mindenki ismeri, aki rendszeresen sportol. Ez az izmok, az ínak, a csont és más környező szövetek együttes gyulladása. Főleg a sípcsont belső oldalánál lehet érezni, és a futóknál, a táncosoknál, illetve az aerobikosoknál a leggyakoribb.

A kellemetlenség ellenére általában nem súlyos a gond: elég jegelni, pihentetni, és esetleg bevenni egy fájdalomcsillapítót.

 

Mi a közös a súlyemelőkben és a golfozókban?

Akármilyen meglepőnek tűnik elsőre, e két sport szerelmeseinek általában a derekuk sérül meg. Ez annak tudható be, hogy súlyemelésnél ez a rész tartja a legnagyobb tömeget, a golfozók teste pedig innen csavarodik, amikor ütnek. Az alsó csigolyák azonban nincsenek mindig felkészülve ekkora terhelésre, ami akár gerincsérvhez is vezethet.

Műtétre szerencsére csak ritkán van szükség, mert általában elég a gyógytorna és a gyógyszeres kezelés.

 

Mire érzékeny a könyök?

A könyök leggyakrabban nem a rossz irányú mozdulatoktól szokott megsérülni, hanem az állandóan ismételt terheléstől. Ha ugyanazt az egyébként nem feltétlenül erőteljes mozgást végzed vele, akkor egy idő után teniszkönyök alakulhat ki. Ezen az esetek 90%-ában segít a pihentetés.

 

A bemelegítésnek több funkciója is van

A bemelegítés célja a pulzusszám emelése, az izmok hőjének növelése és a vérkeringés serkentése. A "hideg" izmok hajlamosabbak a sérülésre. Általános szabály, hogy a legjobb bemelegítés mindig annak a mozgásformának a könnyített változata, amire éppen készülsz: tehát például futás esetén a séta.

A bemelegítés semmiképpen sem tévesztendő össze a nyújtással, hiszen felkészületlen állapotban különösen veszélyes megnyújtani az izmokat! Míg a bemelegítésre az edzés előtt, nyújtásra utána van szükség.

Hasonló témájú cikkeink