Így hat a testedre a D-vitamin hiánya

Kétféle van belőle

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint felnőttként naponta legalább 5-6 mikrogramm D-vitamin szükséges az egészség megőrzéséhez. Ez a mennyiség 18 év alattiaknál, illetve várandós vagy szoptató kismamáknál éppen kétszeres. A dohányzás, az alkoholfogyasztás és nőknél a menopauza is növeli valamelyest a szükségletet.

A D-vitamin pótlása alapvetően kétféle forrásból, napfény vagy táplálkozás útján lehetséges. Kiváló forrásnak számít a halolaj, a máj, a tojás, valamint dúsított gabonafélék mellett a tej és a tejtermékek is.  A növények jellemzően kis mennyiségű D2-vitamint tartalmaznak, az állati eredetű élelmiszerek pedig D2 és D3 vitamint vegyesen. Napsugárzás hatására D3-vitamin keletkezik a szervezetben, ami egyébként gyorsabban és könnyebben tud hasznosulni.

Miért kell a D-vitamin?

Kulcsszerepet játszik az erős csontozat kialakulásában és fenntartásában, mert elősegíti a kalcium felszívódását. Régen úgy gondolták, hogy a D-vitamin hiánya csakis csontrendszeri betegségekhez – például alacsony csontsűrűséggel, fokozott töréshajlammal és esetleg deformitással járó angolkórhoz – vezethet. Mára viszont bebizonyosodott, hogy az alacsony D-vitamin szint összefüggésben áll a szív- és érrendszeri betegség miatti halálozás kockázatával, az asztmával, bizonyos rákfajták kialakulásával és az időskori szellemi leépüléssel is.

A dolog pozitív oldala, hogy kutatások bizonyítják: a megfelelő D-vitamin bevitel csökkenti az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség, a glükóz-intolerancia, a magas vérnyomás és a szklerózis multiplex kockázatát.

A hiány tünetei

Nehezíti a felismerést, hogy a panaszok egyáltalán nem jellegzetesek: a D-vitamin hiányának leggyakoribb jelei közé tartozik a gyengeségérzet, a rosszkedv, valamint az izom- és csontfájdalom.

Leggyakrabban akkor derül rá fény, amikor krónikus fáradtság miatt fordul orvoshoz valaki. Ilyenkor egy egyszerű vérvétellel ellenőrizhető a D-vitamin szintje is. Az általános tapasztalatok szerint nemcsak kifejezett vitaminhiány esetén jelentkezhetnek a problémák, hanem akár a normál értéktartomány alsó határánál is.

Kockázati tényezők

Nemcsak a napon töltött órák száma és a bevitt táplálék minősége befolyásolja a D-vitamin szintjét a szervezetben. Túlsúly vagy elhízás esetén sajnos kevesebb szívódik fel belőle, hiszen zsírban oldódó vitaminról van szó, ami magasabb testzsírarány mellett nagyobb eséllyel raktározódik el az azonnali felhasználás helyett.

Emésztési problémák is hatással lehetnek a felszívódó D-vitamin mennyiségére: a gyulladt bélszakasz vagy az étel-intolerancia ugyancsak növelheti a szükségletet. Szerotonintermelésre ható gyógyszer szedése mellett – amit rendszerint depresszió ellen írnak fel – szintén fokozottabban kell figyelni a D-vitamin bevitelre.

A „téli depresszió”

A szezonális affektív zavar a depresszió évszakokhoz – pontosabban a napsütéses órák számához – kötődő fajtája. A korai sötétedés és a borongós időjárás eleve kevesebb szabadtéri programot tesz lehetővé, ráadásul sokan a „befelé fordulás” idejeként élik meg az október végétől márciusig tartó periódust. Az ilyenkor jelentkező hangulatzavar biológiai oka egyértelműen a napfény útján nyert D-vitamin hiánya, melyet orvossal történő egyeztetés után étrendkiegészítővel vagy akár fényterápiával is lehet kompenzálni.