Ezért fontos a B12-vitamin. Mi történik, ha hiányzik?

Mire jó a B12-vitamin?

A B12-vitamin többek között nélkülözhetetlen az agy és a központi idegrendszer egészségének megőrzéséhez, a sejtek optimális anyagcseréjéhez, a nukleinsavak felépítéséhez és a fehérjeszintézishez is. Mivel hozzájárul a proteinek és az aminosavak hasznosításához, hiányát még jobban megérzik azok, akiknek valamilyen oknál fogva nagyobb a fehérjeszükségletük. Például rendszeresen sportolnak, vagy éppen babavárási-szoptatási időszakban vannak.

A Magyarországon is elfogadott nemzetközi ajánlás szerint 2-3 mikrogramm az ajánlott napi bevitel. A B12-vitamint nem lehet „halmozni”, hiszen vízben oldódó vitaminról beszélünk, ami azt jelenti: a többlet egyszerűen kiürül, nem tartalékol belőle a szervezet.

Érdekesség, hogy a B12-vitamin nagy – akár 10 grammos, intravénásan beadott – mennyiségben alkalmas a ciánmérgezés kezelésére, valamint a magas homociszteinszint orvoslására is. (A homocisztein hasonlóan le tud rakódni az erekben, mint a koleszterin, így akadályozza a véráramlást, és nehezíti a méreganyagok kiürülését.)

Folyamatban lévő kutatások szerint a folsavval és a B6-vitaminnal együtt segíthet az időskori látásromlás (makuladegeneráció) és az Alzheimer-kór megelőzésében, az övsömör miatti idegkárosodás kezelésében, továbbá ekcéma és Hepatitis C ellen.

Mire nem jó?

Mint minden vitamint és ásványi anyagot, a B12-vitamint is megéri kereskedelmi szempontból „csodaszernek” kikiáltani. A fenti felsorolásból is látszik, hogy rendkívül hasznos anyagról van szó, de léteznek olyan problémák, amikre bizonyítottan nem jó.

A B12-vitaminnak egyelőre egyáltalán nem sikerült valós rákmegelőző hatást tulajdonítani. Mint ahogyan nem segít alvászavar, időskori memóriazavarok, csonttörések vagy stroke esetén.

A bizonyítékok még ugyancsak váratnak magukra a B12-vitamin hatását illetően többek között az allergiás megbetegedésekre, a cukorbetegségre, a szklerózis multiplexre és a Lyme-kórra.

Mik a forrásai?

A B12-vitamin természetes körülmények között állati eredetű táplálékforrásokban található meg. Úgymint a húsfélékben, a halakban, a tejtermékekben és a tojásban. Itt is fontos a minőség, mivel a megfelelően takarmányozott és tartott állatok tejének, húsának magasabb a tápanyagtartalma.

A nem természetes források közé tartoznak a B12-vitaminnal dúsított élelmiszerek (pl. kenyerek, gabonapelyhek) és a különböző multivitamin-tabletták.

Kiket sújthat a hiánya?

Sajnos feltételezhető, hogy az emberek nagy részének – a nyugati társadalmakhoz hasonlóan – Magyarországon is B12-vitamin hiánya van. A kockázatot növeli a vegetáriánus vagy vegán étrend, a gyomor falának gyulladás miatti elvékonyodása, a vészes vérszegénység (perniciózus anémia), a vékonybelet érintő gyulladások (Crohn-betegség, cölikália), valamint bizonyos immunrendszeri problémák is (pl. a pajzsmirigyet sújtó Graves-Basedow-kór vagy a lupusz).

Ilyenkor érdemes lehet megfontolni az étrendkiegészítő útján való rendszeres pótlást, de súlyos esetben akár injekciós kúrát is javasolhat az orvos. A B12-vitamin hiánya egyszerű vérvétellel kimutatható. A hiány örökletes is lehet: az Imerslund-Grasbeck-kór a csípőbélben található érzékelősejtek működésének rendellenességét jelenti, ami felszívódási nehézséget okoz.

Kismamáknak különösen fontos odafigyelni a kobalamin-bevitelre, mert B12-vitaminban szegény étrend esetén fejlődési rendellenesség alakulhat ki a magzatnál, illetve később az anyatej minősége is romlik.

Az idő múlásával a szervezet egyre nehezebben dolgozza fel a B12-vitamint. Felszívódási nehézség akár korábban is jelentkezhet olyan műtétek után, amelyek a tápcsatorna egy szakaszának eltávolításával járnak (mint a gyomor térfogatát csökkentő, fogyási céllal végzett beavatkozások, vagy a krónikusan gyulladt bélszakasz kivétele).

A túlzott alkoholfogyasztás és a savlekötő készítmények hosszú távú szedése ugyancsak növeli a hiány veszélyét.

Figyelmeztető tünetek

Mivel a B12-vitamin kulcsszerepet játszik a vérképzésben, ezért hiány esetén vérszegénység alakulhat ki. A hajlamosító tényezők között azért soroltuk fel ugyanezt a problémát, mert a már kialakult vérszegénység gátolja a B12-vitamin megfelelő felszívódását. Az ördögi körből orvos által felírt vitaminkúrával lehet kilábalni, mely a tablettán túl injekciós kezelést is jelenthet.

Az enyhe hiánynak többnyire még nincsenek tünetei. Később azonban fáradtságérzet vagy krónikus kimerültség jelentkezhet. Gyakori még a szívremegés, a légszomj, a sápadtság, a nyelvgyulladás, a hasmenés, a szorulás, az étvágytalanság vagy a túlzott gázképződés.

Az idegrendszeri panaszok közé tartozik a zsibbadás, a nehézkes járás és a látásromlás. A B12-vitamin hiánya sajnos mentális gondokat is okozhat, többek között depressziós tüneteket, emlékezetkiesést, vagy magatartásbeli változásokat.

Ezek többsége viszonylag rövid időn belül elmúlik a B12-vitamin pótlásának hatására, ám az idegrendszeri károsodás sajnos akár maradandó is lehet.

Vannak-e mellékhatásai?

A B12-vitamint étrendi úton gyakorlatilag lehetetlen túladagolni, mert még a nagy dózisú intravénás alkalmazása is teljesen biztonságos annak, akinek egészséges a szervezete. Veszélyes lehet viszont kobalt vagy kobalamin-érzékenység esetén. Nagysejtes vérszegénységnél vagy magas vörösvértestszámnál B12-vitamin kúra befolyásolhatja a leleteket, így adagolásához fontos az orvosi felügyelet.

Mit kell tenni hiány gyanújának esetén?

Fordulj bizalommal a háziorvosodhoz, és mondd el neki, hogy erre gyanakszol. Valószínűleg beutalót fog adni vérvételre, ahol feketén-fehéren kiderül az eredmény. Íy akár B12-vitamin hiány okozza a tüneteidet, akár nem, elindulhatsz a gyógyulás felé.