Tavaszi fáradtság? Nem biztos! Tények és tévhitek a fáradtságról

„A fáradtság legjobb ellenszere a pihenés.”

Tévhit. Az álmosság és a fáradtság nem feltétlenül ugyanaz. Míg az alváshiányra valóban a pihenés jelenti az egyetlen hatékony megoldást, fáradtság esetén inkább az energiaszint helyreállítása a cél. A koffein mindkettő ellen hatásosnak tűnhet, pedig csupán „tüneti kezelés”.

A rövid, 20-30 perces szundításra is sokan esküsznek, ami viszont gyakran hosszabbra nyúlik, és sajnos előfordulhat, hogy még fáradtabban ébred utána az ember. Egészséges megoldás lehet viszont egy rövid séta, amiből viszont tényleg elég 20-30 perc, hogy teljesen felfrissülj mind fizikailag, mind pedig tudatilag.

„Napi nyolc órát kell aludnod, hogy ne legyél fáradt.”

Tévhit. Az alvásigény egyénileg eltérő, és ez így van rendjén. Valakinek már hat óra is bőven elég, míg másnak akár tízre is szüksége lehet. A nyolcórás alvásidő tulajdonképpen egy becslésen alapuló átlag, amiről nem tudhatjuk, hogy igazándiból hány emberre igaz.

A legjobb, amit tehetsz, ha figyelsz a tested jelzéseire, hiszen nemcsak az alvás időtartama számít, hanem például az is, hogy mikor kerül rá sor, és milyen környezetben. A koránkelő „pacsirták” és a későn fekvő „baglyok” is élhetnek tökéletes összhangban a bioritmusukkal, ám mindenképpen közös bennük, hogy a pihentető alváshoz nyugalomra van szükségük. (Ugyanakkor a „nyugalom” fogalma is szubjektív: némelyeknek a síri csendet jelenti, míg mások kifejezetten szeretnek valamilyen monoton zajra elaludni.)

A nem megfelelő minőségű alvás egyik leggyakoribb okát a hálószobában használt kütyük (telefon, számítógép, tévé) kijelzői jelentik, amik az éles fényükkel sajnos képesek összezavarni a szervezet belső óráját, illetve negatívan hatnak az alvás és az ébrenlét egyensúlyát szabályozó melatoninszintre.

„A munka csak még jobban fáraszt.”

Tévhit. Fáradtság esetén természetesen jóleshet egy kis szabadság – mindenkinek szüksége van arra, hogy időről időre megfelelően kipihenje magát. Ha viszont krónikus fáradtsággal küszködsz – vagyis már hetek óta fáradtnak érzed magad –, akkor semmittevéssel akár ronthatsz is a helyzeten.

Egy stabilan kialakított napirend (benne a teendők jól állátható és megvalósítható sorával) ugyanis motiválhat és erőt adhat. Persze, más a helyzet, ha nem igazán tudsz erőt meríteni a munkahelyi közegből vagy az ottani teendőkből. Ebben az esetben érdemes átgondolnod, hogyan lehetne ezen változtatni. Addig is kereshetsz más tevékenységeket a szabadidődben, amik tényleg energiával töltenek fel.

„Tavaszi fáradtság tényleg létezik.”

Tény. Bár a tavaszi fáradtság nem jelentkezik mindenkinél, nagyon is létező jelenség. A napsütéses órák számának növekedése és a hőmérséklet emelkedése olyan környezeti változást jelent, ami önmagában kellemes ugyan, de a szervezetnek mégis hozzá kell szoknia.

Ennek oka részben a hormonális rendszerben keresendő, ugyanis télen kevesebb szerotonin és több melatonin termelődik a testünkben. Tavasszal a több természetes fény hatására viszont úgy fokozódik a szerotonintermelődés, hogy még a melatoninszint is magas.

Ha tehát azon kapod magad, hogy még a napsütötte hétvégéken is eszedbe jut, hogy szívesebben aludnád végig a napot, nem vagy egyedül! Ez az átmeneti kellemetlenség jelentkezhet enyhébb vagy súlyosabb formában is, ám mindenképpen tartsd szem előtt, hogy hetekig tartó, ismeretlen okból kifolyólag jelentkező fáradtság esetén mindenképpen érdemes orvoshoz menned, hiszen egy általános kivizsgálás csak hasznodra lehet.

„Ha fáradt vagy, érdemes sokáig lustálkodni az ágyban.”

Többnyire tévhit. Ha pontosan tudod, miben fáradtál el, és úgy érzed, hogy egy-két lustálkodós reggellel vagy délelőttel egyenesbe kerül a szervezeted, akkor maradj ágyban, ameddig jólesik. Ha viszont egyszerűen „csak” fáradt vagy, minden különösebb ok nélkül, akkor a testi és szellemi aktivitás hiánya még ronthat is a helyzeten.

Érdemes itt is figyelned a tested jelzéseire! Ha kifejezetten jólesik lustálkodni, akkor hajrá és egészségedre! Amennyiben viszont csak még bágyadtabb leszel tőle, akkor valószínű, hogy nem olyan jó ötlet.

Az biztos, hogy hosszú távon mindenképpen az a legjobb megoldás, ha sikerül kialakítanod egy napirendet, aminek a megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés is a része – a kellő aktivitási szint mellett.

„A fáradtság csak hiszti.”

Tévhit. A huzamosabb ideig fennálló fáradtság önmagában is egy betegség, ami krónikus fáradtság szindróma néven ismert. Komoly szakirodalma van, szerencsére egyre több kezelési lehetőséggel. A fáradtság azonban más betegség jele is lehet, többek között például depresszió, vérszegénység, esetleg pajzsmirigy- vagy májbetegség tünete.

Fontos különbséget tenni az alváshiányból vagy az alkalomszerű megerőltetésből eredő fáradtság és a hosszabb ideje tapasztalt – látszólag „ok nélküli” – kimerültség között. Ha nem tudod, mitől vagy fáradt, inkább fordulj orvoshoz, és mondd el neki, mióta tart ez a helyzet!

„A fáradtság mindent borít.”

Tévhit. A fáradtság egyik legkellemetlenebb velejárója az elvégezetlen teendők miatti frusztráció. Nem elég, hogy rosszul érzi magát az ember, a torlódó és felhalmozódó feladatok miatt csak még rosszabbul lesz.

Szerencsére ezen viszonylag könnyű segíteni! Egy ilyen helyzet ugyanis rákényszerít a tennivalók rangsorolására. Gondold végig, hogy mik a legsürgősebb, legfontosabb feladataid, és azoknak az elvégzésére összpontosíts!

A prioritások meghatározása nemcsak ilyen „vészhelyzetekben” segíthet, hanem tulajdonképpen mindig, s megtaníthat arra, hogy a legtöbb dolog miatt talán nem is éri meg stresszelni.

„Fáradtság miatt nem illik lemondani egy programot.”

Tévhit. A szabadidős elfoglaltságoknak elvileg az a céljuk, hogy jól érezd magad. Márpedig ha fáradt vagy, és végképp nem hiányzik az adott program – amit lehet, hogy korábban nagyon vártál volna –, akkor nyugodtan mondd el az érintetteknek, mi a helyzet.

Saját magadnak és nekik is tartozol az őszinteséggel, hiszen így teremtesz lehetőséget arra, hogy mindannyian jól érezzétek magatokat (akár most külön, akár együtt később). Ráadásul ideje, hogy a „mit illik és mit nem” gondolkodásmód helyett végre a saját testi-lelki jóllétedet helyezd előtérbe.

„Az otthon töltött idő is le tud fárasztani.”

Tény. Most nem a házimunkára és a családdal kapcsolatos teendőkre gondolunk elsősorban, hiszen azok nyilvánvalóan lehetnek igencsak fárasztóak. Hanem arra az érzésre, amikor a puszta otthonlét is kimerít. Ennek többnyire az az oka, hogy ráférne egy kis egyszerűsítés, rendrakás, selejtezés a lakásra. Magad is rácsodálkozol majd, mennyivel energikusabb leszel majd otthon, ha elbúcsúzol a már nem használt tárgyaktól, és praktikus tárolási megoldásokkal gondoskodsz róla, hogy minden kéznél legyen, amire a mindennapokban szükséged van.

Jó hír, hogy ezt „részletekben” is meg tudod oldani, akár tavaszi fáradtsággal küszködve, egy-egy szabad negyedóra ráfordításával.

„A cukor feltölt energiával.”

Részben tény. A magas cukortartalmú élelmiszerek hirtelen nagy „energialöketet” adnak, amitől úgy érezheted, hogy erőre kapsz. Ez viszont a vércukorszint gyors emelkedésével jár együtt, amit éppen ugyanolyan gyors zuhanás követ, és az energiának máris „lőttek”.

Emiatt fordulhat elő, hogy egyik cukros étel vagy ital után hamarosan nyúlnál a következőért. (Itt írtunk korábban arról, hogy létezik-e cukorfüggőség.)