Irány ki a természetbe! Legalább ennyi időt kellene a szabadban töltened
Muszáj valamennyi időt a természetben töltened ahhoz, hogy megőrizd a testi-lelki egészségedet. Egy friss kutatásból kiderül, számszerűleg mennyi is ez!
Legalább heti 2 óra kell(ene)Nagyobb valószínűséggel számolnak be jobb egészségről és kiegyensúlyozottabb lelkiállapotról azok, akik hetente legalább 120 percet töltenek kint a zöldben – sikerült kimutatniuk a brit Exeteri Egyetem munkatársainak. A tanulmányból, amelyhez csaknem 20 000 angolt vettek górcső alá, világossá vált az is: nem számít, hogy ez a 120 perc egy alkalomból vagy többől tevődik össze, a lényeg csupán annyi, hogy összességében meglegyen. A kétórás küszöbérték egyaránt érvényesnek bizonyult férfiakra és nőkre, fiatalabbakra és idősebbekre, különböző foglalkozási és etnikai csoportok tagjaira, szerény körülmények között élőkre és tehetősebbekre, sőt még a krónikus betegekre és a fogyatékkal élőkre is. „Jól ismert tény, hogy pozitívan hat az egészségre, ha kint vagyunk a természetben, de mostanáig nem tudtuk, vajon mennyi idő szükséges a mérhetően kedvező eredményhez. Érdemes tudni, hogy a kutatásunk során vizsgált szabadban tartózkodás általában a lakóhely három kilométeres körzetében történt, tehát még a városi zöldövezetek is megfelelőnek tűnnek. A kétórás időtartam remélhetőleg teljesíthető cél az emberek többségének, pláne, hogy egy egész hét alatt kellene rá sort keríteni” – magyarázta a kutatást vezető Dr. Mat White. Egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá azt is, hogy a zöldövezetben lakni jót tesz az egészségnek, többek között a mérsékeltebb légszennyezettség miatt. „Számos oka van annak, hogy a természetjárás miért tesz jót a testi-lelki egészségnek. Például rálátást nyerhetünk közben a mindennapi dolgainkra, oldódik bennünk a stressz, vagy akár minőségi időtöltésre is sort keríthetünk közben a családunkkal vagy a barátainkkal” – jegyezte meg a friss kutatás kapcsán Terry Hartig professzor, a svédországi Uppsala Egyetem munkatársa. „Az eredmények értékes bizonyítékul szolgálnak annak az alátámasztására, hogy az orvosok a mozgással töltendő időhöz hasonlóan javasolják a szabad levegőt a testi-lelki egészségi állapot javítására.” – tette hozzá a szakértő.
Hogyan hat a természet a testi-lelki egészségedre?
Kutatás bizonyítja, hogy azoknak, akik rendszeresen sétálnak erdőben, optimálisan működik az idegrendszerük és a szívük, ráadásul a bélműködésükkel is kevesebb a probléma.
A szabadtéri tevékenységek csökkentik az olyan látásproblémák kialakulásának kockázatát, mint például a távollátás (hipermetrópia) vagy a rövidlátás (miópia). Egy ausztrál gyerekek bevonásával végzett vizsgálat is kimutatta, hogy élesebb a látásuk azoknak, akik több időt töltenek a szabadban.
A természetjárást alacsonyabb testtömegindexszel (BMI) sikerült összefüggésbe hozni. A szabadban edzők ugyanis kevésbé bizonyultak kimerültnek, és csekélyebb eséllyel alakult ki náluk elhízás, vagy azzal kapcsolatos betegség.
Kifejezetten az erdőben tett sétáról igyekeznek mostanában kimutatni, hogy serkentheti a rákellenes fehérjék termelődését. Az ok-okozati összefüggés egyértelmű alátámasztása ugyan még várat magára, de a tudósok szerint az előzetes eredmények is ígéretesek.
A természet közelsége kiegyensúlyozza az érzelmeket és javítja a memóriafunkciókat. Egy kutatásból, ami a szabadban töltött idő kognitív előnyeit vizsgálta, világossá vált, hogy a zöldben sétálók jobb eredményt értek el a memóriateszteken, mint azok, akik a városi aszfaltot koptatták.
Közepes vagy súlyos depresszív zavarban szenvedőknél is számottevő hangulatjavulást lehet kimutatni, ha természetközelbe kerülnek – sőt, ennek köszönhetően még motiváltabbá is válnak arra, hogy életük visszatérjen a normális kerékvágásba.
A szabadtéri tevékenységek segítenek csökkenteni a stresszt, méghozzá mérhető módon, a kortizol nevű stresszhormon szintjének mérséklésével. Emiatt a természetjárók szívritmusa is nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb.
A természetben tett séták és a szabadtéri mozgás elősegíti az összpontosítást, illetve csökkenti a figyelemhiányos zavarok kialakulásának kockázatát.
Kutatás bizonyítja azt is, hogy a több kint töltött idő és a kevesebb kütyühasználat javítja a problémamegoldó képességet és serkenti a kreativitást.
A természetben jobban tudatába kerülünk az érzékeinknek: figyelünk arra, hogy mit látunk, hallunk, szimatolunk és tapintunk. Ez a fajta tudatosság a stresszkezelés és az ellazulás egyik alapja.
Külön tudományág lett az ember és a környezet kapcsolataA környezetpszichológia tárgya az emberi egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata az agykutatás, a pszichológia és a környezettel való kapcsolódás dinamikájának mérésével. A tudományág alapfeltételezése, hogy a természet kulcsszerepet játszik az emberi fejlődésben és egészségben, hiszen alapvetően meghatározza, hogyan gondolkodunk, érzünk és viselkedünk másokkal. Ez még a XIII. századból ered, amikor Marco Polo naplójában feljegyezte, hogy a kermánok milyen udvariasak, szerények és jó természetűek, míg a szomszédos perzsák kegyetlenek, durvák és fenyegetőek – pedig ez a két terület olyan közel van egymáshoz, hogy mindkettő a mai Iránban található. A környezetpszichológia amellett, hogy rávilágít az esetleges testi-lelki egészségügyi problémák külső okaira, a környezettudatos életmódot is előtérbe helyezi, hiszen amivel ennyire szoros kapcsolatban állunk, arra érdemes vigyáznunk.
Mi a konklúzió?Próbálj meg minél több minőségi időt tölteni a szabadban, amikor sportolsz vagy egyszerűen csak kikapcsolódsz: a lényeg, hogy zökkenj ki egy kicsit a mókuskerékből, és vedd észre a természet szépségeit!
|
|||
